Még teljesebb hatalmat akar Erdogan

Választási kampány van Törökországban, az alkotmányos reformról döntenek majd a szavazók. Rendkívüli állapot van érvényben, amióta tavaly júliusban egy homályos hátterű katonai csoport hatalomátvételt kísérelt meg. Valódi pancserpuccs volt, s azóta Törökország arculata egyre inkább változik.

Míg korábban Nyugaton sokan ígéretes, fejlődő iszlám demokráciaként jellemezték Törökországot, most a korábbi lelkesülők is tekintélyelvű, iszlamista társadalomként jellemezik. De lehet, hogy mégsem az? A nyilvánvaló terror és megfélemlítés sem tette a jelek szerint eleve eldöntötté az április 14-i alkotmányos népszavazás eredményét. Könnyen meglehet, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök is úgy járhat, mint az a közép-európai csodálója, aki szintén népszavazással akarta megerősíteni politikai hatalmát, de nem sikerült érvényes eredményt elérnie.

Igaz, Orbán Viktorról még nem készítettek életrajzi filmet, míg a török elnökről február 26-án mutatták be a Főnök című műalkotást, s napjainkban nyolcszáz moziban játsszák országszerte. Több politikai ellenfele a kampányba való beavatkozásként bírálta ugyan a filmet, de az alkotók ezt azzal utasították vissza, hogy „nincs szó politikai szándékról, a filmkészítést a producernek az elnök iránti legmélyebb szeretete és tisztelete hozta létre”. Valóban, Erdogannak erős és nagy tábora van, 14 éve folyamatosan kormányozza az országot. Az alkotmányreformmal olyan államfői hatalomhoz jutna, amellyel gyakorlatilag egy személyben, ellensúlyok és fékek nélkül kormányozhatna. Például ő nevezné ki és válthatná le a kormánytagokat vagy alelnököket, függetlenül a parlament akaratától. Övé lenne a költségvetés megalkotásának joga, s kinevezhetné a legfelsőbb bíróság tagjainak felét. Ő lenne az államfő, a kormányfő és az Igazság és Fejlődés Párt (AKP) elnöke is. Kétszer öt évet lehetne hivatalban, jelenleg négy évre választják. Az ilyen hatalom bizton nevezhető abszolútnak.

Folytatás

Forrás: 168ora.hu