Magyarországi böszörményekről röviden

Böszörmények, izmaeliták, szaracénok: a középkori Magyarországon élő muzulmánok.

– Föltehetőleg a honfoglalás óta éltek Mo-on. A 11. sz. végi törvények is foglalkoztak velük, s úgy látszik, hogy a vámolás ez időben a ~ föladata volt.

Nagy részük még a kazárok ellen föllázadt kabarokkal érkezett az országba. Könyves Kálmán törvénye (1100 k.) a mohamedán vallás fölszámolása céljából széttelepülésre, s a magyarokkal való összeházasodásra késztette őket. Ez nem ment könnyen, hiszen Abu Hamid arab utazó a 12. sz. közepén bőven talált Magyarországon muzulmánokat. 2 csoportjukat különböztette meg. A horezmiek utódai, kiket a magyar források kálizoknak neveznek, több ezren éltek az országban, de eltitkolták mohamedán vallásukat. Belőlük kerültek ki a királyi kincstár alkalmazottai, s nagy részük kereskedelemmel foglalkozott. A másik csopprtot Abu Hamid magribitáknak nevezte. Ezek nyíltan gyakorolták vallásukat, a magyar királyt csak háborúban szolgálták; talán →besenyők, v. még valószínűbb, hogy iráni nyelven beszélő alánok voltak.

Még a 12. sz. közepén is jöttek Magyarországra muzulmánok, mert Abu Hamid szerint II. Géza megbízta egy muzulmán alattvalóját, hogy számára jól nyilazó muzulmánokat és törököket toborozzon, amit ez Kijev vidékén meg is cselekedett.

A 13. sz. első évtizedeiben a ~ száma és különösen gazdasági súlya igen nagy az országban. III. Honorius 1221: szükségesnek tartotta, hogy levélben szólítsa föl a magyar kirnét, aki alá tartoztak, hogy ne engedje a ker-eket muzulmánok uralma alá kerülni.

A ~ között lehettek bolgárok és arabok is. II. András uralma alatt a ~ek gazdagsága és hatalma megnövekedett, és magyarokat is térítettek muzulmán hitre.

IV. Béla idején hatalmuk csökkent, a tatárdúlás során nagy részük elpusztult, de a 13. sz. 2. felében is szerepeltek még, és csak a 14. sz. 2. felére tűntek el egészen.

Források: B.A. Karácsonyi János: Kik voltak és mikor jöttek hazánkba a ~ és izmaeliták? Bp., 1913.

M. Nyelv 1938. (Gyóni Mátyás: Kalizok, kazárok, kabarok, m-ok)

Névtud. előadások Bp., 1970:II. (Czeglédy Károly: Az Árpád-kori mohamedánokról és neveikről)