Két baranyai tárgyú történelmi kutatás foglalkoztatja az elmúlt tíz évben kiemelten a régió, de az ország lakosságát is, sőt a meglepő új eredményeket a híres tudományos lapok – többek között a National Geographic is – nyomon követik. A szigetvári Szulejmán-kutatásról és a mohácsi csata helyszínével kapcsolatos újdonságokról van szó, dr. Pap Norbertnek, az MTA doktorának, a PTE egyetemi tanárának vezetésével.
– Hogy kezdődött a szigetvári projekt?
– Területfejlesztési szakértőként már 2008-tól részt vettem több szigetvári feladat megoldásában, de 2010-ben erősödött meg igazán a kapcsolatunk, amikor a vár helyreállítása, láthatóbbá tétele lett a cél. Ebből született EU-forrásból az 1566-os ostrom emlékezetét bemutató állandó kiállítás, amelynek az egyik kurátora voltam, 2012-ben pedig török pénzből elindult a Szulejmán-kutatás. Kellett ehhez az is, hogy az akkori törökországi magyar nagykövet, dr. Hóvári János, aki korábban a tanszékünk címzetes egyetemi tanára volt, ezt a programot szívvel-lélekkel támogassa. Bevontuk a törököket a várbeli dzsámi tervezésébe, a Török ház fejlesztésébe, majd elindult a szultán türbéjének felkutatása is. A vizsgálatok 2020-ig zajlottak, de talán kevesen tudják, hogy nagyrészt magyar állami forrásból, a török fél inkább csak az elején nyúlt a zsebébe.
– Milyen eredményt hozott a program?
– Viszonylag rövid időn belül megtaláltuk a Szigetvár melletti turbéki szőlőhegyen a türbét, azt a helyet, ahová az ostrom vége előtt elhunyt Szulejmán testét 42 napra eltemették. Aztán kiderült, hogy nemcsak egy türbe található itt, hanem egy egész oszmán kisváros, erődítménnyel, dzsámival, derviskolostorral. Az épületek egyébként a dombtetőn, fél méterrel a felszín alatt már elérhetők voltak.
Forrás: www.bama.hu