„Minden utazás egyszeri és megismételhetetlen. Még ha ugyanoda megy is az ember, és ugyanazokkal találkozik, akkor sem lesz ugyanaz az élmény. Nem érezném ugyanazt. Számomra ez az utazás lényege.” /Nicholas Sparks/
Törökország iránti vonzódásom hét évvel ezelőtt kezdődött, amikor először jártam ott. Azóta, ha tehetem, minden évben visszatérek. Így volt ez idén is. Annak ellenére, hogy már annyiszor jártam az országban, mindig találok valami újat, valami olyat, ami örökre nyomot hagy bennem.
Április elején egy egyhetes kulturális körutazáson vettem részt, mely során két kontinenst, tíz várost érintettünk, és a tizennyolc törökországi világörökség közül négyet meg is látogattunk. Ebben a sorozatban egy fényképekkel teli úti beszámolót olvashatnak a Türkinfo követői.
Ezzel a beszámolóval segítséget szeretnék nyújtani azoknak, akik először utaznak Törökországba, hogy képet kaphassanak arról, milyen látnivalókat érdemes felkeresniük ebben a csodás országban. Jó olvasást kívánok mindenkinek!
A tartalmas isztambuli programok után buszra szálltunk és Törökország európai oldalán utaztunk Çanakkaléig, ahol kompra szálltunk, hogy áthajózzunk az ázsiai oldalra. Az aznapi program Törökország egyik világörökségének felkeresése volt. Trója ókori város romjait néztük meg és ellátogattunk a nemrégiben megnyílt Trója Múzeumba is.
Ha egy beszélgetés során Trója kerül szóba, sok embernek egyből Homérosz Iliász című költeménye vagy a Trója című film és Brad Pitt jut az eszébe. Azt azonban nem biztos, hogy sokan tudják, hogy a hősköltemény cselekménye Törökországban játszódott.
„A történet szerint a trójai háború kirobbanásának oka az volt, hogy Paris, Trója hercege elrabolta Meneláosz király feleségét, a szépséges Helenét. A dühödt spártai király észlelve a csúfos megaláztatást, a férfias bosszú jegyében minden idők legnagyobb és legerősebb görög hadseregét toborozva, hadba indult Trója (Ilion) falainak bevételére. Az Iliász eposz a csata főbb momentumait meséli el, olvasása közben a 10 évig tartó háború mindössze 51 napját élhetjük át. Az egy évtizedig tartó küzdelemben részt vett Thetisz fia, Akhilleusz is, aki nélkül a jóslatok szerint a görög csapatok nem győzhettek. A hosszú ostromban a túlerő nem volt elegendő a régóta álló, erős trójai falak bevételére, így a leleményes Odüsszeusz egy ajándéknak álcázott faló ötletével állt királya elé. A híres falóban a 30 legbátrabb görög katona bújt meg, akik az éj leple alatt támadást indítottak az alaposan rászedett trójaiak ellen.” (forrás: utazas.ma)
Amint megérkeztünk a világörökségi helyszínre, a bejáratnál egy hatalmas faló fogadott bennünket. Itt rövid ismertetőt kaptunk arról, hogy egy német régész, Heinrich Schliemann volt az, aki feltárta az egykori Trója területét az 1870-es években. Az ásatások során a régészek több korból származó leletet is találtak, így arra a következtetésre jutottak, hogy az idők folyamán több város is épült itt egymásra. A vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az i. e. 13. századból fennmaradt réteg, vagyis a hetedik az, ami a homéroszi költeményben megírt Trója lehetett. A legjobb állapotban talán az Athena-templom maradt meg, mely több más templom romjaira épült. Az eredeti elrendezését a fennmaradt alapok mutatják a földön. A kialakított út mentén láthattuk az odeon, az ókori fürdő és a félköríves törvénykezési épületből fennmaradt köveket, valamint a megaron-épület vörös téglás maradványát.
A trójai romoktól nem messze építették fel a Trója Múzeumot még tavaly, a „Trója éve” projekt keretében, hivatalos megnyitójára – ahogy arról korábban már olvashattak a Türkinfo hasábjain – azonban csak a közelmúltban került sor. Nagyon örültem, hogy ennek a múzeumnak a meglátogatása is a programunk részét képezte, mert így saját szememmel is megcsodálhattam azokat a kiállítási tárgyakat, melyekről eddig csak olvastam.
A múzeumban szobrok, szarkofágok, feljegyzések, kerámia darabok, fémedények, pénzérmék, valamint ékszerek, üvegek tekinthetők meg. A múzeum földszintjén a trójai háború idejéből származó leleteket láttunk, az első emeleten pedig azt mutatták be, milyen volt az élet ezen a területen a bronzkorban. Magáról a trójai háborúról pontosabb információkat a második emelten kaphatunk makettek és digitális kivetítők segítségével. Az épület felső szintjén pedig Trója és környékének oszmán kori lakóépületeihez kapcsolódó alkotások és berendezési tárgyak láthatók. A múzeum bejáratához vezető út mentén faragott kövek, szarkofágok vannak elhelyezve.
A következő nap utunkat az Égei-tenger partján folytattuk tovább, Pergamonba utaztunk. A pergamoni fellegvárhoz egy kacskaringós, keskeny utca visz fel, ahol sajnos a turistabuszok nem férnek el, így megközelítésére csak két mód van, vagy a kabinos felvonót, vagy taxit választhatunk (esetleg gyalogolunk, bár eléggé meredek és hosszú a felfelé vezető út). Minket taxikkal vittek fel a bejárathoz.
Pergamon szintén a világörökség része és több elsőséggel is büszkélkedhet. Itt volt a világ első lelki kezelési központja, amit Aszklepionnak hívnak, a világ legfüggőlegesebb színháza, mely elég jó állapotban megmaradt. Ez volt az első város, ahol bőrből készítettek papírt, amit pergamennek neveztek el. Pergamon büszkélkedhetett továbbá az ókori történelem legnagyobb könyvtárával is.
Az ókori város három fő részből állt: az Akropolisz, melynek kulturális és társadalmi jelentősége volt, valamint szent helyként is tisztelték; az Alsó város, ahol a társadalom alsóbb rétegei éltek; és az Aszklepion.
Az Akropoliszban található legtöbb épület, mint például a csarnokokkal ellátott híres könyvtárépület, a domboldalra épített színház, a Zeusz oltár és Athéné temploma is a város virágkorában épült.
A sorozat következő részében Epheszoszba, Pamukkaléba és Antalyába utazunk, tartsanak velem legközelebb is!
Szerző és képek: Kollár Kata – Türkinfo