Közelgő választás: a kurdok, a nők és a melegek reménye

A Népi Demokrata Párt (Halkların Demokratik Partisi, HDP) eredetileg kurd gyökerű és támogatottságú párt 2012-ben alakult meg, később a baloldali radikális eszmék gyűjtőpártja lett. A párt elnöksége egyedülálló módon megoszlik egy férfi és egy női vezető között, ezt a posztot jelenleg Selahattin Demirtaş és Figen Yüksekdağ töltik be. A mostani választás nagy kérdése, hogy a HDP-nek sikerül-e elérnie a bűvös 10%-ot, és ezáltal bekerül-e a parlamentbe?

Jelöltjei korábban függetlenként indultak és így nem sok parlamenti széket szereztek meg, de most, az új párt zászlaja alatt egyesülve elképzelhető, hogy elérik a 10%-ot és bejutnak a parlamentbe, a közvélemény kutatások szerint jók az esélyeik. Ha így lesz, a jelenlegi kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja (Adalet ve Kalkınma Partisi, AKP) kevesebb súllyal bír majd.

Ez meggátolhatja a köztársasági elnök, Recep Tayyip Erdoğan abbéli törekvéseit, hogy kedve szerint átalakítsa az alkotmányt és kibővítse a végrehajtó hatalom terén gyakorolt elnöki jogkört. Érthető, hogy Erdogan politikai ellenfelei támogatják a HDP-t.

Kurd remények

A kurdok alkotják Törökország legnagyobb kisebbségét 15 millió fővel, ami az ország lakosságának 20%-át teszi ki. A hivatalos álláspont évtizedekig az volt, hogy „Nincsenek kurdok, csak hegyi törökök”. Aztán a Kurd Munkáspárt (Partiya Karkerên Kurdistanê, PKK) megalakulásával a 80-as években a szeparatista mozgalom függetlenségi harcba kezdett. A PKK-t továbbra is terrorszervezetként tartják számon, vezetője, Abdullah Öcalan börtönben van, a 80-as évek óta mintegy 40.000 ember vesztette életét a harcokban.

Öcalan 2013 tavaszán fegyverszünetet hirdetett; és a jelenlegi kormánypárt többször is próbált engedményeket tenni a kurdoknak, például a nyelvhasználat terén, de lényegi megoldás sok fontos kérdésben még nem született.

Tovább bonyolítja a helyzetet a szír polgárháború, ahol kurdok is harcolnak a kormány ellen, a nemrég létrejött Iszlám Állam pedig etnikai tisztogatást végez kurd területeken. A szorult helyzetben lévő kurdok támogatást várnak törökországi testvéreiktől, míg a török kormány nem akar belesodródni egy háborúba. A török-kurd béke nagyon törékeny.

Ráadásul a választások közeledtével a kormány retorikája megint nacionalista szólamokkal terhes, ami nem segíti elő a török-kurd békefolyamatokat, mint ahogy a szaporodó erőszakos cselekmények sem. Májusban két HDP irodánál is robbantottak, Adanában hatan megsebesültek, Mersinben nem sérült meg senki.

Azok közül a kurdok közül, akik korábban az AKP-t támogatták, mert hittek az ígéreteknek, most sokan átpártoltak a HDP-hez.

Ziya Pir, a párt képviselőjelöltje, aki a Fekete-tenger partvidékéről származik elmeséli, hogy sokan azt kérdezgették tőle, miért csatlakozik egy kurd párthoz. „Nem kurd, hanem török”- válaszolta Pir. „Olyan Törökországot szeretnénk, ahol mindenki az lehet, aki! Békét akar, vissza akarja adni a reményt, amit már régóta nem lát az emberek szemében, mondja Pir.

Sokan úgy vélik, hogy ha a HDP nem éri el az áhított 10%-ot, a kurdok azt fogják hinni, hogy a választást meghamisították,  félő, hogy újra fellobban a haragjuk, ami akár polgárháborúhoz is vezethet.

Nemi egyenjogúság, nemi identitás

A HDP népszerűségét részben erős szociáldemokrata üzenetének köszönheti. Mivel két karizmatikus vezetője közül az egyik nő és jelöltjeik között is sok a nő, nemi egyenjogúságot ígér a szigorúan patriarchális társadalomban. Ha a HDP győz, a nők is győznek – mondta az egyikük. A melegek jogaiért is kiáll, sorai közt tudhatja az első olyan jelöltet, aki vállaltan meleg. Sokan úgy vélik, ez Törökország első igazi demokratikus pártja.

Forrás: BBC

Kertész Erika – Türkinfo