Kőrösi Csoma Sándor és a hun–magyar őstörténet

Kőrösi Csoma Sándor őstörténeti nézeteiről, nagy utazásának céljáról keveset lehet tudni. Hiteles forrásokból összegyűjtöttük azt a keveset. Némely honlapokra tévedve, regényes leírásokba felejtkezve mégis úgy tűnik, hogy többet tudunk. Ez azonban csalóka látszat. A hiányzó tények pótlására ugyanis beindult a legendagyártás.

No para, no finnugor című legutóbbi írásunkat azzal kezdtük, hogy kerestünk egy hivatkozást. Az érdekelt volna minket, hogy vajon hol és mikor becsmérelte Kőrösi Csoma Sándor a „finn–magyar elmélet mellett kardoskodók”-at. A hivatkozás sajnos kimaradt Neparáczki Endre doktori disszertációjából. Ez adta az ötletet, hogy összefoglaljuk a tibetológia alapítójának a magyar őstörténetre és a magyar nyelv rokonságára vonatkozó nézeteit. Ezzel a témával előttünk már komoly tudósok foglalkoztak. Nem célunk, hogy újat mondjunk, csupán idézzük a vonatkozó szövegeket. Az egyes részletekhez fűzött kommentárunk sem lesz egy-két mondatnál több.

Kőrösi Csoma Sándor munkásságát összegyűjtve tartalmazza a Terjék József által szerkesztett négykötetes kiadvány (Terjék József 1984). A tudományos közleményekkel most nem lesz semmi dolgunk, mivel Csoma egyetlen művet sem publikált a magyar őstörténetről. Amit ez irányú nézeteiről tudunk, azt részben saját leveleiből, részben pedig a vele érintkezésbe került személyek beszámolóiból tudjuk. Ezeket az iratokat Duka Tivadar mentette meg az utókor számára (Duka Tivadar 1885). A leveleket és egyéb dokumentumokat kiegészítette, feldolgozta és közzétette Szilágyi Ferenc is (Szilágyi Ferenc 1984). Kőrösi Csoma Sándor levelesládája című összeállítása a szövegeket szétszabdalva, kisebb részekre bontva közli. A részletek ezáltal fiktív párbeszédbe kezdenek egymással, és így vezetik végig az olvasót Kőrösi Csoma Sándor életének útján. A teljes levelek visszakövethetők a részletekhez csatolt jegyzetekből. Az életmű őstörténeti vonatkozásait már többen kommentálták, illetve elemezték. Ezek közül kiemeljük Németh Gyula: Kőrösi Csoma Sándor célja (Németh Gyula 1935) című akadémiai felolvasását, valamint Vásáry István: Csoma és a magyar őshazakutatás című tanulmányát (Vásáry István 2010).

Folytatás

Forrás: www.nyest.hu