Karácsony Isztambulban 2019. – első rész

December 1. van. A post megjelenéskor legalábbis az volt.
Ez pedig azt jelenti, hogy hivatalosan is megkezdődött a karácsonyi hajrá.
Úgyhogy mint adventtel, mi is minden vasárnap megjelenünk, és beszámolunk arról, hogy is tart a Karácsony Isztambulban.

De álljunk csak meg egy pillanatra! Hiszen Törökország nem keresztény ország! Akkor mit is keres itt a Karácsony?
Turkish Santa
Török Karácsony

Akik régebb óta követik Törökországot (vagy a blogot), azok már megszokhatták, hogy a dolgok sosem ilyen egyszerűek. Törökország hivatalosan nem muszlim ország, hanem muszlim többségű. Az az elenyésző százalék, akik viszont tényleg keresztények, ők… na ők aztán képviselik szinte az összes keresztény ágat, ami csak a világon megtalálható.

Ne felejtsük el, hogy már a Római Birodalom idejében is a legfontosabb keresztény központ Anatóliában volt. Antiokheia, vagy magyar nevén Antiokheia (ma Antakya) a kereszténység bölcsője volt, míg a vallás el nem terjedt az egész Birodalomban. Attól kezdve a kiváltságos helyzetével osztoznia kellett Alexandriával, Jeruzsálemmel és Rómával. A birodalom kettészakadásával (395) Konstantinápoly is a vallási központok közé került. Egészen addig, míg a törökök el nem foglalták (1453). De az Ortodox Pátriárka, azaz a vallás központja még ma is Isztambulban van.

Isztambulban viszont nemcsak ortodoxok találhatóak. Hanem szinte az összes keresztény ágazat. Találunk római katolikus templomot, ahogy anglikánt is. Meg szír keresztényt is. Nem is beszélve az örményekről, akik igazán meghatározóak ebben a témában.

Azt tehát láthatjuk, hogy Isztambulban bőségesen sok olyan ember él, aki megünnepli a Karácsonyt. Annál sokkal érdekesebb, hogy ezt mikor is teszik!

A Karácsony pontos időpontját nem volt egyszerű összehozni. Ehhez több évszázad, elmélkedés, számolás, stb.. kellett. Nem beszélve arról, hogy valamennyire igazodni akartak a már létező többi vallás ünnepeihez is. Minderről elég sok érdekességet találunk a Wikipédia oldalán.

Végül Gyula pápa 350-ben úgy döntött, hogy december 25.-e lesz a nagy ünnepnap. Csakhogy eddigre az örmények már megelőzték a rómaiakat, és államvallásukká tették a kereszténységet (301-ben). És erre az örmények a mai napig büszkék, hogy az övéké volt a világ első keresztény állama.
Ezek után persze hogy nem akarták azt tenni, amit a rómaiak, majd később a bizánciak kértek.

Az örmény keresztények tehát saját belátásuk (számításuk, elméletük, csillagállásuk, stb…) alapján a Karácsony napját január 6.-ra tették. Gyula pápa viszont december 25.-ére tette. Szintén a saját belátása (számítása, elmélete, csillagállása, stb…) alapján. Ez terjedt el a Római Birodalom területén, majd egész Európában, és máshol is.

Később (1054-ben) megtörtént az Egyházszakadás. Eddigre a Karácsony napja már megszokottan (ősi szokás szerint) december 25.-re esett. Csakhogy 1582-ben Gergely pápa helyreigazította az addigra igencsak elcsúszott naptárat. Eddigre már 9 nappal voltak elcsúszva a valóságtól. (Bezzeg ma fel se tűnne, ha két napsütéses hónap után március közepén elkezd szakadni a hó..).

Természetesen a keleti egyház nem fogadta el a nyugatiak eretnek naptárreformjait, és továbbra is a saját igazhitű naptárukat használták.
Persze az Ortodox egyház két legnagyobb területén (Anatóliában és Oroszországban) vagy egyébként is összevissza esik a hó, vagy túl gyakran van hó ahhoz, hogy bárkinek is feltűnjön a naptár lassú elcsúszása. Így mára eljutottunk oda, hogy 13 nap különbség van a nyugati és a keleti keresztény naptárak között. Hiába ünnepli mindkettő a Karácsonyt december 25-én, mégsem ugyan azon a napon állítják a karácsonyfát…

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az örmények január 6-án, a nyugati keresztények december 25-én, a keletiek pedig január 7-én ünnepelnek.
A magyarok pedig december 24-én…

Folytatás

Forrás: isztambul.info