Isztambul különleges mecsetei

Mielőtt a modern felhőkarcolók száma rohamosan nőni kezdett Isztambul kerületeiben, a városkép meghatározói a mecsetek és azok kupolái, minaretjei voltak. A legtöbb turista látta már, ahogy a müezzin a minaret erkélyéről imára hívja a hívőket, és amikor egyszerre több müezzin éneke hangzik fel, az felemelő élmény. Vannak azonban olyanok, akik azt szeretnék tudni, miért épültek minaretek és a muzulmánok miért használják azokat imádkozáskor.

Az elektromos áram és a mikrofon megjelenése előtt a minaret volt a legjobb hely arra, hogy a müezzin imára hívja a híveket, mert innen a hangja messzire elhallatszott. Naponta ötször mászott fel a mecset minaretjébe, majd elhangzott az ezán törökül. Az ezán nem más, mint egyszerű mondatokból álló muzulmán ima, a mondatokat többször ismétlik egymás után és arról szól, hogy nincs más Isten csak Allah, és Mohamed az ő prófétája.

Ugyanakkor a Koránban nincs szó minaretekről. Az első minaretet a damaszkuszi Ommajád mecsethez építették 74 évvel Mohamed próféta halála után. A tudósoknak sokféle teóriája van a minaretek eredetéről, kezdve a világítótornyoktól a mezopotámiai kőépítményekig és a templomtornyokig. Bárhonnan is származnak a minaretek, Isztambul a legjobb hely arra, hogy megismerkedjünk velük, a városban ugyanis több, mint 3 000 különböző stílusú mecset van, ami csak arra vár, hogy felfedezzék.

Amint az egy keresztény bizánci várostól elvárható, Isztambul első minaretje valójában egy templom tornya volt. A Karaköyben található épület az Arab mecset (Arap Camii), amit a város arab megszállása idején, 717-718 között egy bizánci templomból alakítottak ki. A nyugati keresztesek a 13. században visszaállították katolikus templommá, de az épület 1453-ban, az oszmán hódítást követően végül ismét mecset lett.

Az oszmán ostrom 1453-ban közel két hónapig tartott április és május között és II. Mehmed szultán és emberei nem tudtak mit kezdeni mecset nélkül, a városfalon kívüli táborukban ugyanis ilyen nem volt.

A (Hódító) Mehmed szultán mecset (Fatih Sultan Mehmet Camii) a mai Zeytinburnu területén épült. A mecset minaretje a legrégebbi oszmán minaret, mely Isztambulban áll. Az építmény egyszerű szerkezetű, ami azt is jelzi, hogy az oszmánok a lehető leggyorsabban szerettek volna bejutni a városba.

Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után úgy tartják, hogy az első ezán a városfalon belül, a Hagia Szophiából csendült fel. Ez volt az első hely, amit II. Mehemd szultán meglátogatott, amikor átlépte a Topkapı palota kapuját, és azonnal elrendelte, hogy a templomot alakítsák át mecsetté. Hogy időt spóroljanak, az oszmánok a Hagia Szophia első minaretjét téglából építették kő helyett. Később II. Beyazid és II. Szelim szultán építette hozzá a másik három minaretet. A minaretek között ezért láthatók még most is stílusbeli eltérések.

Az oszmán mecsetek nagy részének csak egy minaretje van, míg azoknak, amelyek a szultán megrendelésére épültek, kettő vagy több. Az Ahmed szultán mecset (Sultan Ahmet Camii vagy más néven Kék mecset) az első olyan épület, amelynek hat minaretje van, épp annyi, mint annak idején a Mekkában lévő Masjid al-Haram mecsetnek, mely az iszlám legszentebb mecsete.

Az Ahmet szultán mecset hat minaretje közül négynek három erkélye van, míg a másik kettőnek kettő, ami összesen tizenhat, ami azt jelképezi, hogy I. Ahmed szultán a 16. oszmán szultán volt.

A két 16. századi mecset minaretjeit Mihrimah szultánáról nevezték el, ezzel is emléket állítva az építész titkos szerelmi történetének. Amellett, hogy I. Szulejmán szultán lánya volt Mihrimah, Diyarbakır kormányzójának, Rüsztem pasának volt a felesége. Mindezek miatt a híres oszmán építész, Szinán mester nem tudta nyíltan felvállalni szerelmét a szultána iránt, ezért építette a két mecsetet, egyet az európai, egyet pedig az ázsiai oldalra. A hölgy születésnapjának estéjén különleges égi jelenség figyelhető meg: az európai oldalon lévő mecset két minaretje között épp akkor megy le a nap, amikor az ázsiai oldalon lévő mecset minaretje mellett felkel a hold. Nem véletlen, hogy a Mihrimah név „napot és holdat” jelent.

Mivel az oszmán állam a szeldzsuk szultanátus romjain jött létre, az oszmán minaretek nagyon hasonlítanak a karcsú, hengeres formájú szeldzsuk minaretekre. A szeldzsuk építészetet azonban nagyban befolyásolta a perzsa építészet. A nyugati kultúra egyre növekvő befolyása miatt az oszmánok a 19. században már barokk és rokokó stílusjegyeket is alkalmaztak minaretjeiken. Az 1853-ban befejezett Ortaköy mecset (Ortaköy Camii) minaretjein román stílusjegyeket és arany leveleket is felfedezhetünk.

A modern Sancaklar mecsetet (Sancaklar Camii) 2013-ban nyitották meg, különleges minaretje van. Maga az imaterem a föld alatt van és a téglalap alakú minaret egyenesen a földből indul, nincs rajta torony vagy erkély. Az építész, Emre Arolat célja ezzel az épülettel az volt, hogy a látványos császári mecsetek helyett egy ritka, meditatív istentiszteleti helyet hozzon létre.

A Beykoz Karlıtepe mecset (Beykoz Karlıtepe Merkez Camii) 2016 júniusa óta van nyitva, a korabeli mecsetekhez hasonló. A minaretnek olyan erkélye van, melyről megcsodálható a Boszporusz. A mecsetben lévő könyvtár pedig lehetőséget ad a látogatóknak, hogy válasszanak maguknak egy könyvet, miközben elfoglalják helyüket a „világ tetején”.

Forrás: The Guide Istanbul

Kollár Kata – Türkinfo