Isztambul kerületei – Beykoz

6 kerület van a Boszporusz partján. 3 az európai oldalon, és 3 az ázsiain.

Már csak egy kerület maradt hátra a sorozatunkban: Beykoz.

Beykoz neve a lassan már ismerté vált bey és koz szóból ered. Az első jelentése úr, uraság, míg a második a falu (perzsa eredetű, törökül köy). Azaz Úraságfalva. De inkább Úrvidék lehetne a magyar neve. Tekintve, hogy a területe igencsak hatalmas…

A történelem során a Boszporusz volt az átjáró a Fekete-tenger felé. És bár manapság kevésbé ismert (ha mégis, akkor inkább az olajról), régen pontosan olyan fontos kereskedelmi útvonal volt, mint a Selyemút. A Fekete-tenger időjárása viszont kiszámítatlan. És ha jön a rossz idő, akkor elhozza ez egész baráti klubbot: viharos szél, hajóropogtató magas hullámok, stb… Nemrég megérkezett az esős idő a Fekete-tenger vidékére, és mindjárt eláztatott több megyét derékig érő vízzel…

Tehát aki a Fekete-tengerre ment hajóval, az vagy bátor volt, vagy istenfélő. Ez utóbbiak a Beykoz dombjait használták, hogy Zeusznak, és Poszeidónnak mutassanak be véres áldozatot. (Ez az első alakalom, amikor Anatólia mitológiavilágában Zeusszan, mint karakán istennel találkozunk. Nem pedig, mint szűzlányokat kergetővel..)

Mint minden zarándokhely, Beykoz is vonzotta a turistákat és kebabárusokat. Így hamarosan kialakult egy trák-görög város:  Amikos vagy Amnicus. Ezt a nevet egy trák királyról kapta.

A városka, mint ahogy Anatóliban szokás volt, gyakran cserélt gazdát és nevet. Meg kebabárust.

Bármennyire is furcsa, a sűrűn megjelenő hódítók nem a helyi konyha kedvéért tették meg a nagy utakat. Hanem Beykoz stratégiai fontossága miatt. Az itteni dombokról ugyanis nagyon jó lehetett a Boszporuszt védeni. Majd a technika fejlődésével ágyúzni.

Konstantinápoly megtámadása előtt a törökök is előbb Beykoz-t és a túloldali Sarıyer-t foglalták el, majd építettek oda 1-1 erődöt (Európai és Ázsiai). Így ezzel megakadályozták, hogy a Fekete-tengeren lévő genovai hajóflotta a bizánciak segítségére siessen.

Később pedig, 1854-ben, a Krimi-háború alatt a török-francia-angol csapatok itt állomásoztak. Ennek a háborúnak egyik érdekessége, hogy először volt olyan a történelemben, hogy a katolikusok a muszlinokkal fogtak össze, hogy az ortodoxoknak ellássák a bajukat.

Beykoz igazi fellendülés az oszmán uralommal kezdődött. Ekkor ugyanis végre béke volt.

Folytatás >>>

CyberMacs – Isztambul kalandok