Isztambul hét csodája: a város legendás dombjai

„Az idő szőnyeget sző a hét domb felett hét színből, hét hangból és számtalan jelből” – olvasható a török költő, Necip Fazıl Kısakürek egyik versében. Az isztambuliak nagy része ezeket a sorokat a város hét dombjával azonosítja, de vannak olyanok is, akik azt is tudják, hol vannak.

A bizánciak voltak az elsők, akik a történelmi félsziget ezen dombjain építkeztek, melyek Róma hét dombjával vetekedtek. Ahhoz, hogy jól szemügyre vehessük ezeket a dombokat, a Galata-torony tetejére kell felmászni és onnan dél felé tekinteni. A bizánciak a dombokra templomokat, palotákat és piactereket építettek, majd – amikor 1453-ban az oszmánok elfoglalták a várost – mecsetek épültek mindenfelé. Ha a félsziget felé fordulunk a toronyból, jól láthatjuk ezeket a dombokat és a város ázsiai részét is.

Az első domb: Topkapı palota

Ez a domb volt a mai Isztambul központja, amikor a görög telepesek i.e. 650-ben megérkeztek. A három oldalról vízzel körülvett domb ideális volt a megerősített városuk számára. Konstantin császár itt építtette fel palotáját és ez lett a Római Császárság fővárosa i.sz. 330-ban. Amikor az oszmánok megérkeztek 1453-ban, a palota romokban állt. II. Mehmed szultán is meglátta a lehetőséget ebben a helyben és három évvel később itt épült fel a Topkapı palota, mely az oszmán dinasztia központja volt egészen 1865-ig, amikor Abdul-Medzsid szultán a Dolmabahçe palotába tette át székhelyét. Az elsőtől az utolsó oszmán szultán uralkodásáig, ez a domb volt a város politikai központja 2200 éven keresztül.

A második domb: Çemberlitaş

A modern villamosvonal mentén továbbhaladva az Aranyszarv-öböl felé, egy hatalmas oszloppal találkozhatunk, ez a Çemberlitaş, vagyis Konstantin oszlopa. Eredetileg a nagy piactér közepén állt és Konstantin császár tiszteletére emelték. Az oszmánok a 18. században azonban ezen a dombon építették fel a Nuruosmaniye mecsetet. A francia barokk stílusban épült mecset volt az első oszmán mecset, amelyen már erősen érezhető volt az európai hatás. A közeli Beyazit-torony a mai Isztambul Egyetem közelében áll, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a környékre.

A harmadik domb: Süleymaniye mecset

Az oszmán építőmester, Szinán által tervezett mecset a 16. században épült, és a klasszikus oszmán építészet egyik legszebb példája. Márvány elemeit az Hagia Szophia mellett lévő régi hippodrom (lóversenypálya) köveiből, valamint İzmit ókori romjaiból használták fel, hogy meggyorsítsák az építkezést, amely közel tíz évig tartott. A mecsetet kívülről egy hatalmas kupola fedi, melyet több kisebb kupola vesz körül. Belülről nézve olyan érzésünk lehet, mintha a kupola a végtelenbe futna, bal és jobb oldalán pedig két alacsonyabb kupola látható. A bonyolult formák harmóniája tovább folytatódik az ólomüveg ablakokon és íveken, valamint az izniki csempével díszített központi mihrabon (imafülke) is.

A negyedik domb: Fatih mecset

A bizánci időkben itt állt a Szent Apostolok temploma, mely a város második legfontosabb temploma volt az Hagia Szophia után. Úgy tartják, hogy ez lehetett a bizánci császárok temetkezési helye is. A templomban talált számos koporsó elég jó állapotban maradt fenn, melyeket az Isztambuli Régészeti Múzeumban állították ki. Az oszmán hódítás után az ökomenikus pátriárka székhelye volt, de II. Mehmed szultán idején lerombolták és helyére egy mecsetet építettek. Ez volt az első olyan iszlám épületegyüttes, ahol iskola, egészségügyi központ, könyvtár és hamam is volt. II. Mehmed sírhelye a mecset mellett található több oszmán író, katona és diplomata sírjával együtt.

Az ötödik domb: Yavuz Szelim mecset

A Balat szomszédságában lévő domb van a legközelebb az Aranyszarv-öbölhöz. A közeli ökumenikus pátriárka épülete, a Fener Görög Középiskola, a templomok és zsinagógák arra engednek következtetni, hogy ez nem muszlim terület volt. A domb tetején áll a Yavuz Szelim mecset, melyet I. Szelim szultán parancsára építettek. Az építésze azeri volt, Acer Ali, aki Tabrizból került az országba Szelim szultán sikeres perzsa hadjárata után.

A hatodik domb: Mihrimah szultán mecset

Ez a félsziget legmagasabb pontja, a Theodosius fal mellett található, mely a régi városfal része volt. A domb tetején áll a Mihrimah szultán mecset, melyet szintén Szinán mester épített Szulejmán szultán egyetlen lánya tiszteletére. Az épület szépsége a vékony, kecses kialakításból adódik. A kis, ólomüveg ablakokon át beszűrődő fény színes fényárba vonja a belső teret. Ez a mecset nem tévesztendő össze az Üsküdárban, a Boszporusz partján álló Mihrimah szultán mecsettel.

A hetedik domb: Sümbül efendi és Cerrapasa mecset

Ez a domb közelebb van a Márvány-tengerhez, mint az Aranyszarv-öbölhöz. Számos történelmi mecset található itt, többek között a Sümbül efendi mecset, melynek eredetije a 6. századi Szent András templom helyén állt. Annak ellenére, hogy kívülről teljesen török, a belsejében a bizánci oszlopok és a falak még mindig jól kivehetőek. Innen nem messze van a Cerrapasa mecset, mely Cerrah Mehmed efendi, a palota orvosa utasítására került Szinán mester tanítványához 1593-ban. A márvány mimbár (szószék) különös geometriai alakzatokkal van díszítve.

Forrás: The Guide Istanbul

Kollár Kata – Türkinfo