Interjú Rácz Tamással: Játsszuk újra Eger ostromát!

Játékfigurákkal életre keltett egri hősök és oszmán vitézek: Eger-1552

Rácz Tamás 1981-ben született Szekszárdon. Faddon nőtt fel, 2000-ben költözött a fővárosba. Az ELTE magyar és történelem szakán végzett. Főbb érdeklődési területe a magyar-török háborúk korszakai, különös tekintettel az egri vár 1552-es ostromára és az egri várvédőkre. Tagja annak a gyűjtő és baráti társaságnak, amely számos játékkiállítás során mutatta be eddig a nagyközönségnek a magyar Schenk-játékot. Jelenleg Budapesten él.   

Jó pár éve már annak, hogy először meséltél nekem a nagy tervedről: Schenk-figurákkal – a történeti hűségre törekedve – megépíteni az egri vár ostromának makettjét. Pontosan mit szeretnél bemutatni ezzel, és mikor vágtál bele ennek a nagyszabású tervnek a megvalósításába?

A terv az, hogy bemutassam az 1552-es egri várvédő hősöket, és azt a harmincnyolc napig tartó, a nemzeti emlékezetbe mélyen bevésődött török ostromot, amely miatt manapság is az egyik legolvasottabb magyar regény az Egri csillagok, a legtöbb látogatót vonzó várunk pedig Egerben van.

A 2015-ös esztendő eleje volt a kezdet, pontosabban a kezdet kezdete. Az interneten való böngészés közben ekkor pillantottam meg ugyanis egy aukciós oldalon a kedvenc gyerekkori játékfigurámat, egy műanyag „öltöztetős katonát”. Akkor már több, mint tíz éve volt annak – utoljára egyetemista koromban, a kétezres évek elején –, hogy Schenk-figurát láttam és vásároltam. Újra fellobbant bennem a gyerek- és ifjúkori gyűjtőszenvedély, újra feléledt a régi gyerekkori álom: építsük meg az egri várat, játsszuk le újra az egri ostromot!

Honnan jött egyáltalán az ötlet?

Az első felfedezés után jöttek az újabbak. Megismerkedtem a játék történetével, kiderült számomra, hogy a gyerekkoromból megmaradt öltöztetős katonáim a nyugatnémet Playmobil-figurának egy magyar fröccsöntő mester, Schenk Károly munkássága nyomán létrejött másolatai. Vagyis ez egy magyar játék, sőt Magyarország legnépszerűbb műanyag játéka. A német Playmobil világhírű, az egész világon számtalan rajongója és gyűjtője van, akik közül sokan szebbnél szebb és nagyon látványos diorámákat, vagyis háromdimenziós maketteket készítenek és állítanak ki a nagyközönségnek. Ezeket a diorámákat nézegetve jutott eszembe: nem érdekelnek az indiánok, nem izgatnak az űrhajók, kisgyerekként az én álmom az egri vár volt, úgyhogy legyen, nekikezdek.

Lebegett-e hasonló dioráma a szemed előtt, amit mintának tekintesz?

A diorámák, melyeket eddig láttam, illetve melyeknek a készítésében eddig részt vettem, magát a játékot mutatják be. Tessék, ilyenek az elmúlt ötven év gyerekjátékai, nézd, ilyen volt az indiános Playmobil-figura, ilyen az űrhajós Lego, ez meg itt a Schenk-huszár. Az én diorámatervem azonban más: nem a játék a főszereplő, a játék pusztán háttér. A Schenk-figurák tekintetében ez biztosan egyedülálló, főleg az időközben létrejött honlap miatt is, külföldi példákat – hasonló elképzelésűeket – nem ismerek.

Hogyan történt/történik a Schenk-figurák begyűjtése?

Ahonnan csak lehet, illetve lehetett, mindvégig betartva azt a magam számára felállított szabályt, hogy egy egri hős Schenk-figurája vagy egy Schenk-kiegészítő sem kerülhet a gyűjteményembe átverés vagy csalás útján. Amit meg kellett fizetni, azt megfizettem. A fő beszerzési terület ma már egyértelműen az internet, a közösségi meg aukciós oldalak, a különböző bolhapiacok hetente történő látogatását másra hagyom. A gyűjtőtársaktól viszont – akik inkább barátok már, mint gyűjtőtársak – sok fontos kiegészítő érkezik még ma is, főleg csere útján.

Miért volt fontos állomás számodra a budai Várban rendezett, 2022-es „Kádár (játék)katonái” című kiállítás?

A különböző Schenk-kiállításokon 2016 óta, főleg mint segítő háttérember rendszeresen részt vettem. Csak a legfontosabbakat említve: ott voltam Kecskeméten 2016-ban a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely A Schenk-féle „Mini emberke”, majd 2017-ben a Várban lévő HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Schenk Kis emberek – Nagy csaták című időszaki kiállítások előkészületeinél is. A 2022-es, a Budapesti Történeti Múzeum tárlata volt az első alkalom, ahol saját figurákkal és kiegészítőkkel dolgoztam, a kenyérmezei csatát megjelenítő dioráma összes török figurája az én gyűjteményemből érkezett a hadszíntérre. Óriási tapasztalat és hatalmas élmény volt mindegyik, a kisebb volumenű kiállítások is.

Mikor hoztad létre a nagy látogatottságnak örvendő honlapot és a Facebook-csoportot?

Élesben mindkettő 2020 szeptemberében indult. A rendkívül sikeres gyűjtési időszaknak köszönhetően 2020 januárjában már elkezdhettem összerakni az első figurákat. Még 2015-ben eldöntöttem, hogy minden egyes ismert egri várvédőnek külön bábut szentelek, és az oszmán katonákkal együtt 1552 darab figurából fog állni a dioráma.

Tavasszal egy informatikus barátom felvetette, hogy a segítségével indítsunk el egy honlapot. Viszont, ha már honlap – gondoltam én – akkor nem elegendő pusztán egy név meg egy fénykép egy Schenk-figuráról, aki a szemünk láttára alakul át egri hőssé vagy éppen oszmán harcossá, hanem adjunk meg minden fontosabb életrajzi adatot, amit csak ismerünk róla. Így vette kezdetét Csiffáry Gergely Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név” című munkájának részletesebb tanulmányozása, végül kiegészítése. Ezzel indult útjára az eger-1552.hu és a hozzá kapcsolódó internetes közösségi csoport (Eger-1552) története. Itt viszont meg kell említenem, hogy igazán ekkor, azaz 2020-ban kristályosodott ki a dioráma történelmi ismeretterjesztő jellege, hiszen az eredeti szándék, vagyis egy kiállítás során látható, nagy méretekkel rendelkező makett kisebb elemei, azaz a figurák és bizonyos kiegészítőik (királyi zászlók, dobok stb.) önállóan is, részletesen bemutatásra kerülnek a honlapon. Ezért állítottam fentebb, hogy más ilyen jellegű Playmobil-, Schenk- vagy bármilyen más, fém- vagy műanyagalapú játék felhasználásával készült diorámát nem ismerek. Ez pedig azt is jelenti egyúttal, hogy az eredetileg beütemezett tíz év, amely időt erre szántam az életemből, jócskán megnövekedett. A cél azonban 2015 óta mit sem változott: az egri vár 1552-es ostromának és az egri várvédő hősöknek a bemutatása Schenk-figurákkal és Schenk-féle kiegészítőkkel.                         A célközönség is ugyanaz maradt: elsősorban a kíváncsi gyerekek és a történelemkedvelő felnőttek. A honlapunk magas látogatottságára utal egyébként, hogy a Google keresőmotorja előkelő helyen pozicionálja, amiért nagyon hálás vagyok minden érdeklődőnek.

Mit érdemes tudniuk az Eger-1552 nevű Facebook-csoportodról az érdeklődőknek?

A csoportban minden szerdán bemutatom egy vagy több várvédő életrajzát. A csoportunk privát jellegű, tehát csak a tagok láthatják az általam, vagy a többi tag által közzétett tartalmakat. Erős szűrést alkalmazunk, bármilyen politikai vagy kereskedelmi hirdetés, irreleváns poszt előzetesen törlésre kerül. A fő téma nyilvánvalóan az 1552-es egri ostrom, az egri vár, az Egri csillagok, egyszóval minden, ami az „egri névhez” köthető. Várunk mindenkit szeretettel. Jelenleg 2300 körül van a taglétszámunk, ami általában az egri ostrom évfordulójának környékén szokott nagyobb mértékben megugrani, vagyis minden év szeptember-október hónapjában, amikor is szinte minden nap megjelentetünk valami fontosabb tartalmat.

Egyedül viszed ezt a projektet, vagy vannak csapattagok, akik segítenek?

Itt most sok nevet említhetnék köszönetképpen, de mindent a maga idejében. Szerencsére nem vagyok egyedül, nagyon sok segítséget, támogatást kapok barátoktól és szakemberektől, de a munka dandárját egyelőre magam végzem, nem áll külön csapat mellettem. A tennivalók nagyobb részét pedig már nem a Schenk-figurák gyűjtése, összeillesztése és fényképezése, hanem az 1552-es ostromra vonatkozó kutatómunka jelenti. Schenk-gyűjtőből lassacskán hobbitörténésszé váltam, tehát nemcsak az alapkoncepció változott, hanem jómagam is.

Miért vágtál bele az ostrom résztvevőivel kapcsolatos kutatómunkába?

A forráselemzések után úgy látom, hogy Csiffáry Gergely a várvédőkre vonatkozóan roppant jelentős kutatómunkát végzett, nélküle még a Schenk-játék gyűjtésébe sem fogtam volna bele. Csakhogy mikor útjára indítottuk a honlapot, és elkezdtem feltölteni az egri várbeli gyalogosokat megszemélyesítő figurák fényképeit és életrajzait, hamarosan beleütköztem az általam később csak Nagy Lukács-problémaként elnevezett kérdéshalmazba. Mindezt különböző életrajzi ellentmondások generálták. Például, hogy az egri védők soraiban valójában hány Nagy Lukácsot ismerünk, kik ők, mi volt a pontos tisztségük, és lehetséges-e, hogy közülük az egyik Nagy Lukács valóban visszatért az egri várba az ostrom során? Később pedig, amikor az egri várbeli lovasság tagjait tekintettem át, észrevettem, hogy Tinódi a művében két Nagy Bálintot és két Nagy Tamást említ, ezzel szemben Gárdonyi is, meg Csiffáry is csak egyet ismer belőlük. Ezek az apróbb ellentmondások vezettek el oda, hogy alaposabban tanulmányozni kezdjem a Csiffáry-féle adatokat, minden általa megadott forrást afféle kritikai elemzésnek alávetve.

Mi a kutatómunka folyamata, hogyan zajlik az egri hősök beazonosítása, be tudsz-e számolni érdekesebb felfedezésekről?

Az alapfeladat továbbra is a Csiffáry-szöveg adatainak ellenőrzése. Ezután következik az információk értelmezése, ami néhány esetben hiányzik az ő munkájából. Itt van például Gersei Benedek esete: Csiffáry leírja róla Tinódira hivatkozva, hogy 1552-ben az egri várban szolgált, és a következő év januárjától Pethő Gáspár századához tartozott. Ami kimaradt: Gersei Benedek főlegény volt Tinódi szerint, mégpedig a Bebek-bástya és az Ókapu közötti részén a várnak, pontosan ott tehát, ahol Pethő Gáspár volt eredetileg kijelölve az ottani „álló sereg”, azaz a bármikor bevethető tartalék egyik vezetőjének és az ottani várrész parancsnokának. Lehetségesnek tartom tehát, hogy az 1552-es ostrom előtt a Pethő Gáspár által vezetett lovascsapattal érkezett az egri várba Gersei Benedek is, ami véleményem szerint fontos lehetséges adat.

De említhetnék olyan esetet is, amikor valamilyen ellentmondás vezet egy egri hős beazonosításához, ilyen például Nagy Bálint fentebb említett példája. Vagy az egyik Molnár Ferenc, akivel kapcsolatban Csiffáry nem vette észre az egyik forrásban a „másik” jelentésű latin szót, így csak egy Molnár Ferenc szerepel a listájában. A szerencsének köszönhető a harmadik Nagy Imre nevű hős felfedezése; a szerencsének és egy latin szónak, amit a kutatók eddig nem vettek figyelembe. Ugyanis teljesen véletlenül vettem észre, hogy az a – Bornemissza Gergely kapitánysága alatt szolgáló – Nagy Jakab, akiről eddig úgy tudtuk, hogy a várbeli gyalogos kapitány, Nagy Imre testvére volt, valójában egy Nagy Imre nevű tizedesnek, „decurio”-nak a fivére, aki szintén Bornemissza Gergellyel együtt érkezett az egri várba. Egyszóval az egri várvédők névsora jelenleg folyamatosan módosul, a honlap létének köszönhetően pedig mindez nyilvánosan, az érdeklődők szeme láttára történik.

Mikorra tervezed a dioráma építését befejezni? Szeretnéd-e esetleg valamilyen évfordulóra időzíteni?

Az eredeti terv, mint említettem, tíz év volt, tehát 2025-ben zárult volna a projekt, de ahogy bővült, módosult az eredendő célkitűzés, úgy egyre inkább látszott, hogy a munka elvégzéséhez sokkal több idő szükséges. Tervezett végső határidő már nincs; azt tudom, hogy a következő egy évben hogyan haladunk előre, de évfordulóban egyelőre nem gondolkodom.

Mi lesz a sorsa a diorámának, ha elkészül? Hol lesz elsőként kiállítva? Milyen helyszínekre tervezed elvinni?

Amikor minden elkészül, és a legapróbb részletek is összeállnak egy nagy egésszé, természetes, hogy vándorkiállítás lesz belőle, amit már most sokan várnak a visszajelzések alapján. Mindez mindenképp örvendetes és igencsak motiváló a számomra. Azt viszont még korainak érzem, hogy az egyelőre készülőben lévő diorámával kapcsolatban konkrét helyszíneket említsek. Minden meglesz a maga idejében, abban azonban biztos vagyok, hogy az egyik fő célpont, naná, hogy Eger lesz.

A Budapesti Történeti Múzeumban – 2022-ben, a kiállítás kapcsán – már bemutatkozott néhány egri várvédő a nagyközönségnek, Bornemissza Gergely figurája pedig néhány társával együtt személyesen jelent meg 2024-ben a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik osztálytermében, ahol egy kisebb előadást tartottam az egri ostromról a gyerekeknek.

Mi a helyzet az ostromló török katonákkal? Milyen érdekesebb információkat tudnál velük kapcsolatban megosztani? Sikerült-e már az ő figuráikat is beszerezned? 

2025 őszén indul a honlapon és a Facebook-csoportban a várvédők bemutatásának utolsó fázisa. Legelőször ugyanis 2020-21-ben a várbeli gyalogság, a következő „évadban” a lovasság tagjai kerültek ismertetésre, majd Bornemissza csapata és a püspöki lovagtisztek következtek. 2023 őszétől a tavalyi év tavaszának végéig a borbélyok, a tüzérek, a mesteremberek, a segédhadak és az Eger környéki falvakból a várba menekült közrendűek mutatkoztak be. Jelenleg pedig a városbeli egriek vannak soron, utoljára, ősztől pedig a várbeli személyzet jön.

Az oszmán harcosok figurái ott voltak a kenyérmezei csatában, és reményeim szerint ott lesznek egy nagyobb dioráma csatamezején is 2026-ban, de erről egyelőre többet sajnos nem mondhatok. Feltehetően 2027-ben érkeznek majd meg a honlapra, és ezek a figurák – kivéve azokat persze, akiket név szerint ismerünk – nagyobb csoportokban lesznek megszemlélhetőek.

Akiket név szerint ismerünk (például Kara Ahmed vagy Hadim Ali), azokkal kapcsolatban a kutatómunka 2024-ben már elkezdődött. Itt a főbb nehézséget az jelenti, hogy a XVI. századi magyar források – Tinódit is beleértve – az oszmán vitézek nevét, tisztségét és életrajzi adatait tekintve felettébb óvatosan kezelendők. Nagy szükség van a korabeli oszmán forrásokra, hiszen állandó háborús helyzet volt, márpedig a háborúkban mindig zajlik dezinformációs hadjárat is. Ezenkívül nyilván sokkal árnyaltabb képet kapunk, ha a „másik oldal” forrásait is felhasználjuk.

Jó példa erre Hanivárnak, az egyik nem létező, fiktív személynek az esete. A XX. századi magyar történeti munkák szerint a belgrádi bég, aki részt vett Eger ostromában, egy Hanivár nevű személy volt. Tinódi is ír nándorfehérvári bégről, de alkalmasint ő arra a nándorfehérvári-szendrői bégre gondolhatott, akinek a szendrői székhelye 1521, azaz Nándorfehérvár elfoglalása után átkerült Belgrádra. Szántó Imre Eger vár védelme 1552-ben című könyve (1971) Gömöry Gusztáv Eger ostroma 1552-ben című, 1890-ben írt tanulmányára hivatkozik ebben a kérdésben, Gömöry viszont nem hivatkozott senkire. Mivel a török forrásokban nem találni olyan Hanivár nevű bég nyomát, aki 1552 környékén Belgrádon vagy Szendrőn szolgált volna, így élek a gyanúperrel, hogy Vörösmarty Mihály Eger című eposzának a költő által kitalált, „hírkereső” Hanivárja áll a háttérben, aki egyszerűen átnyargalt a romantikus irodalom világából a XIX. század historikus munkáiba. Visszatérve Tinódira: ő valószínűleg azért használta a krónikájában a „nándorfehérvári-szendrői bég” kifejezést, mert így akarta érzékeltetni a korábbi székhelyváltást, vagy csak azért, mert Borsod vármegyében is volt egy Szendrő, egy ugyanolyan nevű mezőváros. Azonban ezt a szándékot már a XIX. században félreértelmezték, és a szöveget olvasva arra következtettek, hogy létezett külön egy nándorfehérvári meg egy szendrői bég is az egri vár falai alatt, ám mivel a nándorfehérvári béghez nem sikerült (nem is sikerülhetett) nevet társítani, az 1827-ben készült eposz hőse lett a megoldás. Hanivár neve egyébként jelenleg is megtalálható a Wikipédia Eger ostroma (1552) című szócikkében. Ez is a dioráma és a honlap bevallott célja: amennyire csak lehet, pontosítva-helyesbítve rendbe rakni az 1552-es egri ostrom összes ismert résztvevőjével kapcsolatos adatokat. Ezenkívül végleg eltávolítani a jövő történelemkönyveiből a „hírkereső” eposzi jelzőjű Hanivárt, meg azokat is, akik érdemtelenül szerepelnek ma az egri vár tábláin az egri hősök között.

Köszönöm a beszélgetést!

Pál Laura

A honlap:

eger-1552.hu