Huszonöt milliárd dollárt érnek a külföldi tulajdonban lévő ingatlanok

Míg a külföldieknek eladott ingatlanok értéke elérte a 25 milliárdot az AKP-éra idején, ez csupán az idegenforgalomból befolyó bevétel 13 %-a és az export 2%-a.

A Török Köztársaság kormánypártja nem annyira kedveli a külföldi tőkét. Az általános vélekedés szerint a hatalmas Oszmán Birodalom összeomlásában kulcsszerepet játszottak az imperialista játszmák. Az 1930-as években azzal kezdték, hogy megvonták a külföldieknek járó koncessziókat: a kikötő, a telefon, a gáz- és a vasúthálózat használatát és átvették a létesítményeket. A külföldi tőkére vonatkozó jogszabály elég konzervatív volt és a republikánusok nem szívesen folyamodtak kölcsönért a nyugati országokhoz. Egyáltalán nem volt várható, hogy ingatlant adjanak el külföldieknek vagy eltűrjék a föld, a lakóingatlanok vagy más épületek eladását. Ez a szigorú szabályozás 2000-ig tartott.

Az Igazság és Élet pártjának (AKP) kormánya, amely 2002-ben került hatalomra, kétségbeesetten próbálta igazolni magát neoliberális kérdésekben – belföldön és nemzetközi szinten egyaránt. Egyáltalán nem volt visszafogott a privatizációs tervekben, és 2003-ban liberalizálta a külföldiekre vonatkozó törvényi szabályozást az ingatlaneladásokkal kapcsolatban. Nos, mi is történt akkor? Valóban olyan magasra szökött az ingatlaneladások száma, amint azt várták?

Huszonöt milliárd dollár

2003-ban az AKP hatalomra jutása után a külföldieknek eladott ingatlanokból kevesebb mint 1 milliárd dollár folyt be. Az ezt követő években és a jogszabályi változtatások után, amelyek megkönnyítették az eladásokat, ez a szám növekedni kezdett, és 2013-ban elérte a 3 milliárd dollárt, az addigi összes eladás pedig megközelítette a 25 milliárd dollárt.

Mivel a privatizációból befolyó összeg az AKP kormány idején 50 milliárd dollár, ez a 25 milliárd dollár, amely az ingatlaneladások miatt áramlott az országba, figyelemre méltó. Azonban ha ezt az összeget összevetjük az exporttal és az idegenforgalmi bevételekkel, ez a teljesítmény nem túl jelentős. Az export 2002 és 2013 között elérte az évi 106 milliárdot. Ebben a helyzetben a külföldieknek étékesített ingatlanokból befolyó külföldi tőke az exportból befolyó összegnek csak 2,2 %-a.

Míg az ingatlaneladások – lakóingatlanok, földek és irodák értékesítésének formájában – a 11 év alatt elérték a 25 milliárd dollárt, ez a turizmusból fakadó bevétel 13 %-ának felel csak meg, ami 196 milliárd dollárra rúgott ebben az időszakban. A szóban forgó 11 év alatt 2006-ban volt a legmagasabb az ingatlaneladások aránya (21%) a turizmusból származó bevételekhez viszonyítva.

Lakóingatlan-értékesítés

A Török Statisztikai Hivatal (TÜİK) 2013 óta közöl adatokat a lakóingatlan-eladásokról, a külföldieket külön kezelve. Ez 2013-ban 12.181 volt az összes, azaz 1.157.000 eladásból, ami kicsivel több mint egy százalék. 2014 januárjában 88.000 lakóingatlant adtak el, 1.207-et külföldieknek, azaz a ráta megint csak 1 % alatt maradt. A TÜİK adatai szerint a külföldieknek 2013-ban eladott 12.000 lakóingatlannak több mint fele Antalyában kelt el, 2.447-et Isztambulban adtak el. A többi tartomány, ahol külföldiek lakást vettek, Muğla, Mersin és Bursa, valamint Aydın tartomány Kuşadası körzete.

Jogszabályok

Az ingatlaneladás 2003. július 19-én vált lehetővé külföldiek számára, az Ingatlan-nyilvántartási törvény 35. törvénycikkének módosításával. Ez a rendelkezés lökést adott a fejlődésnek, különösen némely tengerparti tartományban, az építőiparban és az ingatlanügyletek terén. A tengerparti tartományokban nagy volt az érdeklődés az üdülőövezeti építkezések és eladások iránt.

Az elmúlt 11 évben a külföldi tulajdonban lévő ingatlanok körülbelül 30%-a Antalyában, főleg Alanyában kelt el, ez a szám Muğlában 14%, Isztambulban 11% és Aydınban, főleg Kuşadasıban 11%.

Az összes ingatlaneladásból 51%-ban részesültek németeknek, 10 %-ban brit állampolgárok, 10 %-ban osztrákoknak, 5 %-ban görögök. Más szóval, az összes eladás háromnegyede 4 európai ország állampolgárai között oszlik meg.

Az érme másik oldala, hogy a külföldi igényeknek megfelelni akaró építkezések nyerészkedéshez vezettek, illetve meg nem tervezett urbanizációt és környezetvédelmi problémákat okoztak, különösen a déli partvidéken. A tengerparti városokban a külföldi tulajdonban lévő ingatlanok esetében a nem regisztrált tevékenységek, például a be nem jelentett idegenforgalom vet fel további kérdéseket.

Mustafa Sönmez,

Hürriyet Daily News, 2014. március 3.

2014-03-05
Fordítás: Kertész Erika-Turkinfo