Hollywoodi túra Törökországban

Törökország egy gyönyörű ország, amely kulturális és történelmi jelentősége és változatos helyszínei miatt a nemzetközi filmesek kedvelt forgatási helyszíne. A gyönyörű strandoktól a sűrűn épült városokig és bazárokig Törökország számos olyan helyszínt kínál, amely általában nem található meg egyetlen országon belül. Ez az oka annak, hogy sok filmkészítő Törökországot választotta filmje forgatási helyszínéül. Ebben a cikkben ezek közül szemezgetünk.

Sirkeci vasútállomás

Az Orient expressz végállomása az Isztambul európai oldalán található Sirkeci pályaudvar, így nem meglepő, hogy a 2017-ben Kenneth Branagh által rendezett „Gyilkosság az Orient Expresszen” című mozifilm is itt játszódik. A film két főszereplője Johnny Depp és Penélope Cruz. Az Orient expressz Nyugat-Európát Kelet-Európával összekötő vasútvonalon közlekedő luxusvonat volt a 19–20. században. Az Orient expressz története tulajdonképpen a 19. és a 20. század Európájának története.

1929-ben Isztambul előtt mintegy száz kilométerrel a magas hóban elakadt a luxusvonat. A nagy hideg miatt a tüzelőanyag gyorsan elfogyott, az élelmiszer is fogytán volt. A közeli falvakban sikerült élelmiszert és fűtőanyagot beszerezni. Az expressz a hó fogságából tizenegy nap múlva szabadult. Agatha Christie nagy valószínűséggel ezt az eseményt használta fel a film alapjául szolgáló regényének megírása során. Agatha Christie könyvének kéziratát isztambuli tartózkodása alatt, Pera városrészben írta meg. A mozifilm kezdőjelenetében is ez az autentikus helyszín tűnik fel.

A történet összefoglalója szerint: Az Európát átszelő vonatút rejtélyes gyilkosság színterévé válik. Tizenhárom idegen reked összezárva a vonaton, s mindegyikük gyanúsított. Mindenkinek van múltja, mindenkinek vannak titkai, mindenki gyanús. Csak egyetlen férfi oldhatja meg a rejtélyt, versenyt futva az idővel, mielőtt a gyilkos újra lecsap.

Látogassatok el ti is a Sirekci pályaudvarra, és képzeljétek bele magatokat az egyik legnagyobb rejtélyes gyilkossági ügybe, amit valaha írtak!

James Bond szereti Isztambult

Az „Oroszországból szeretettel” című film jelentős részét Isztambulban forgatták. Az Hagia Szophia történetét meséli el és néhány igazán hihetetlen jelenetnek is szemtanúi lehetünk az 1960-as évekbeli Isztambulban. A Nagy Bazár és a Fűszerbazár is feltűnik a filmben, melyben a készítők több török színésznek és színésznőnek is biztosítottak szerepet.

A 60-as években – az akkor még turisztikailag kevésbé ismert – Isztambulba érkező filmeseket a külső helyszíneken mindig több száz kíváncsi érdeklődő vette körül. A film forgatása során mindig felbukkantak a bámészkodók, ezért a stáb úgy döntött, hogy a kíváncsiskodók álljanak a Galata-hídon, és figyeljék a jelenetek felvételét.

A történet dióhéjban: Bondot Isztambulba küldik azzal a megbízással, hogy a szovjet követségről lopjon el egy dekódert. Ezúttal nem a világ a tét. Csupán egy szovjet technikai csoda, egy kódfejtő szerkezet – a Lektor – amely azonban hatalmas veszélyt jelenthet a nagyhatalmakra, ha rossz kezekbe kerül. A Lektort nem csak a Brit Titkosszolgálat szeretné megkaparintani, hanem egy gátlástalan terrorista szervezet is. Bond persze időben rájön, hogy csapdába csalták – a gyönyörű csalinak mégsem képes ellenállni…

„A világ nem elég” szintén Isztambulban játszódik. A Dolmabahçe palotát használták mintha Azerbajdzsánban lennének. A vízalatti jeleneteket, amikor James Bond majdnem meghal (de rejtés módon mégis élve marad), a Boszporuszon vették fel, és a szemfülesek egy hajós üldözéses jelenetben láthatták a Kız Kulesit, vagyis a Szűz tornyát is.

Amikor a kilencvenes években Bond visszatért a török fővárosba, akkor a filmesek már elbújtak a kíváncsi szemek elől a Boszporusznál álló Küçüksu palotában és a Szűz toronyban.

A film rövid ismertetése: James Bondnak egy meggyilkolt olajmágnás látszólag védtelen lányát kell megvédenie a rá leselkedő veszélyektől. Egy szó szerint „agyafúrt” gonosztevővel kell felvennie a harcot: Renarddal, akiről nem tudni, hogy őrült tervei az agyában megragadt puskagolyónak köszönhetően születtek, vagy éppen őrült tervei miatt kapta a golyót. Bondnak a mundér becsületét is védenie kell: a szolgálat főhadiszállását terrortámadás éri és a 007-es szeretett főnöke, M is a gonosztevők fogságába esik. A 007-es ügynök kalandja több országon át tart, majd túlél egy potenciális nukleáris robbanást egy hatalmas törökországi olajvezetékben.

A „Skyfall” izgalmas motoros üldözése az isztambuli Nagy Bazárban zajlik, egyes jeleneteit pedig Adanában és Fethiyében vették fel. A szemfülesek korábbi James Bond filmekből származó isztambuli jeleneteket is felfedezhetnek.

Ian Flemingnek, a 007-es ügynök megalkotójának kedvenc városa Isztambul, így nem csoda, hogy főhőse, James Bond már harmadszor tér vissza a török városba. Isztambul Eminönü kerületében Dennis Gassner látványtervező felépíttetett a forgatások idejére egy hatalmas bazárt, ami szerepel a film nyitójelenetében, és mivel a város legforgalmasabb fűszerpiacát naponta több százezren látogatják, az autós üldözéses jeleneteket csak vasárnaponként tudták felvenni. A Skyfall forgatásán ismét kimerészkedett a stáb a város utcáira, a Bazárban és a Bazár körül számos jelenetet a statisztának szegődött bámészkodókkal forgattak le.

A történet röviden: Amikor M múltjából sötét kísértet bukkan elő, Bond hűségének is ki kell állnia a próbát. A 007-es ügynök nekivág, hogy felkutassa és elpusztítsa a fenyegetést, még akkor is, ha ő maga is súlyos árat fizet érte. Bond legutóbbi munkájába hiba csúszik, és ügynökök tucatjainak kilétére derül fény világszerte; az MI6 központját támadás éri, M-nek pedig el kell költöztetnie az egész ügynökséget. A támadások kereszttüzében álló főnöknek egyetlen szövetségese marad: Bond. A 007-es feltűnés nélkül, csupán egy operatív ügynök segítségével a rejtélyes férfi nyomába ered.

Kappadókia

Ha már James Bondról ejtettünk szót, itt van egy jövőbeli jelölt a szerepre: Idris Elba, aki a lázadó szerzetesek egy csoportjának vezetőjét játssza „A szellemlovas 2 – A bosszú ereje” című filmben, melynek fő forgatási helyszíne Kappadókia volt, de egyes jeleneteit Pamukkale ősi városrészében, Hierapoliszban vették fel. A forgatás mindössze 14 napig tartott és a stáb nagyon meg volt elégedve az ottaniak vendégszeretetével és élvezték a Törökországban töltött időt.

A film rövid ismertetése: Johnny Blaze Kelet-Európában rejtőzött el, és magányosan folytatja kilátástalan küzdelmét az átokkal, ami miatt időről időre lángoló koponyájú bosszúállóvá változik. Egy nap azonban egy szekta vezetője keresi fel, és felbéreli, hogy ölje meg magát a Sátánt, aki éppen Blaze kisfiának születésnapján akar testet ölteni, méghozzá az ő testét felhasználva.

Kayaköy, Muğla

Az „Akihez beszél a föld” Russel Crowe első rendezése és ő játssza a film főszerepét is.

A film első felét Ausztráliában forgatták, de a második felét már Törökországban vették fel. Forgatási helyszín volt a Fethiye melletti szellemfalu: Kayaköy, Çanakkale és Gallipoli is.

A filmről röviden: Bő egy évig tartott a Dardanellák ostroma Gallipolinál 1915-ben. Bár az Antant elterelő hadműveletnek szánta a törökök megtámadását, az odavezényelt ausztrál és új-zélandi hadtestek teljesen felmorzsolódtak a központi hatalmak ellenállásán. Amikor Connor értesül róla, hogy mindhárom fia eltűnt a csatában, elindul Ausztráliából Törökországba, hogy felkutassa őket.

Yerebatan ciszterna, vagy másnéven Elsüllyedt palota

Dan Brown sok időt töltött Isztambulban, amikor az Infernot írta, így nem csoda, hogy a regény története is Isztambulban játszódik.

A regényből készült film jeleneteit az Elsüllyedt palotában, a Nagy Bazárban, a Beyazit téren, az Hagia Szophiában és a Kék mecsetben forgatták mindössze négy nap alatt.

A film rövid ismertetése: Langdon professzor felébred. A Harvard Egyetem veszélyes kalandoktól sem visszariadó szimbólumkutatója számára ez kivételesen nem hétköznapi eset. Ugyanis egy firenzei kórházban van, és nem tudja, hogyan került oda. Lőtt sebbel ápolják, és azt a különös tárgyat sem tudja megmagyarázni, amit nála találnak.

A professzor ismét egyszerre kénytelen menekülni és nyomozni. Egy fiatal orvosnő segítségével próbálja keresztülvágni magát az őt körülvevő rejtélyek hálóján. Csupán Dante legendás műve, a Pokol néhány sora segíti – és úgy érzi, egyre mélyebbre kerül az életre kelő, rejtélyekkel és fenyegetésekkel teli pokolban.

Forrás: hometurkey.com, port.hu, filmtett.ro, eletsoja.blog.hu, life.hu

Kollár Kata – Türkinfo