Deniz néne reggel kinyitja az ablakot és átkiált a négysávos főút túlsó oldalára.
– Ayşe! Ayşe!
– Mi van? – Nyitja ki az ablakot Ayşe néne.
– Mi volt tegnap a dokinál? Meg kellett tükrözni?
Bár Törökországban régóta van telefon (olyannyira, hogy valószínűleg már az előtt is volt, hogy a Boszporusz ázsiai részét is Isztambulnak nyilvánították, mert más a körzetszám), az úgynevezett hagyományos távközlés (más néven átkiáltani a szomszédba) még igencsak népszerű.
Ennek persze megvan a közösségi hangulata. Az egész mahalle (körzet) együtt tud izgulni Ayşe nénével, hogyan sikerült a vizsgálata a doktornál. De nemcsak, hogy szurkolnak neki, hanem jó tanácsokkal is ellátják. Hiszen a negyedik emeletről nemcsak lekiáltani lehet, hanem oda fel is.