Ma hetvenéves Orhan Pamuk Nobel-díjas török író, a török irodalom emblematikus alakja. Isztambulban született jómódú és népes családban.
Az isztambuli egyetem építészeti karára iratkozott be, de három év múlva váltott, inkább újságírást tanult, írta az MTI. Már első regénye, a Sötétség és fény komoly sikert aratott. Külföldi elismertségét és népszerűségét növelte 1985-ös történelmi regénye, A fehér kastély, amely után Pamukot a The New York Times kritikusai új csillagként emlegették. Első igazi sikere a Fekete könyv című műve volt. Jelentős könyve a 16. században játszódó A nevem Piros, illetve a Hó, amelyben az iszlamista és az elnyugatiasodott Törökország közti feszültséget mutatja be.
Sajátos hangulatú memoárja az Isztambul. Megkapta a német könyvszakma Békedíját. Első török íróként irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták 2006-ban. Az ártatlanság múzeuma című regényében azt vizsgálja, hogy az isztambuli családok mihez kezdenek a beszivárgó nyugati értékekkel. Az író 2012-ben teljes egészében a könyvének szentelt múzeumot nyitott Isztambulban, amelyben hemzsegnek a műben előforduló tárgyak, a lottószelvényektől kezdve egy tricikliig.
Pamuk a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál író díszvendége volt 2017-ben, és ebből az alkalomból átvette a Budapest Nagydíjat is. Török író létére kiállt a kurd kisebbség mellett, és az első muszlim íróként kiállt a fatvával, halálos kiközösítéssel sújtott Salman Rushdie mellett is. Könyveit, amelyeket több mint negyven nyelvre fordítottak le, a külföldi kritikusok gyakran hasonlítják Umberto Eco, Italo Calvino és García Márquez műveihez, a The Guardian című brit lap a 21. század 21 legjobb írója közé választotta.
Magyar Hírlap