Az Oszmán Birodalom alkonyán a magas rangú halálraítéltek kaptak egy utolsó esélyt a túlélésre: egy versenyben le kellett győzni hóhérjukat, a szultáni palota kertészét.
Akárcsak a világ nagy részén, az Oszmán Birodalomban sem számítottak ritkának a kivégzések a 18-19. században. Az ítéletek végrehajtásának módja nagyban függött az elítélt társadalmi státuszától és nemétől. A közemberek például, ha nem követtek el különösen súlyos vétséget, megúszták a karóba húzást vagy a húskampóra akasztást, és egyszerűen csak lefejezték őket.
A magasabb rangú személyeket (nagyvezíreket, az uralkodó család tagjait) inkább megfojtották, jól ismertek a selyemzsinórral elkövetett ítélet-végrehajtások.
A halálfutam
Számos kivégzésre a szultán rezidenciáján, az isztambuli Topkapi-palota területén került sor, a 16. században például, a nem éppen kegyességéről híres I. Szelim szultán idején (uralkodott 1512 és 1520 között) legalább 30 ezer ember lelte halálát a pompás palotakertben.
origo.hu