Gyulát tartották legtovább védői a törökök támadása során

A fürdővárosi önkormányzat és Gyulai Várszínház közös drámapályázata ismét ráirányította a figyelmet a 16. század egyik, magyar szempontból jelentős csatájára

Valamennyi hazai végvár közül Gyulát tartották legtovább védői a törökök támadása során 1566-ban. A fürdővárosi önkormányzat és Gyulai Várszínház közös drámapályázata ismét ráirányította a figyelmet a 16. század egyik, magyar szempontból jelentős csatájára, és egy fontos történelmi félreértés tisztázásában is segíthet.

— Gyula az 1400-as évek végén hazánk tíz-tizenkét legjelentősebb mezővárosának egyike volt. A 16. század elején a 2500-3000 lélekszámú település számos kiváltságot kapott Mátyás királytól, illetve később Corvin Jánostól — jellemezte a korszakot lapunk kérdésére dr. Erdész Ádám.

A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának igazgatója elmondta, a virágzó fejlődésnek az vetett véget, hogy a térség a török-magyar hadszíntér centrumába került, s a helyzetet csak súlyosbította, hogy 1552-ben elesett Temesvár. Innentől bármikor várható volt, hogy az oszmán hadak Gyula ellen vonulnak majd.

A várat később a Habsburg uralkodó ismét a felügyelete alá vonta, s azt a jobbágyok robotjának árán meg is erősítették. A kapitányi tisztséget az a Kerecsényi László töltötte be, aki korábban már több alkalommal kitűnt a török elleni csatározásokban.

Az oszmán hadak Magyarországra érkezésük után kétfelé váltak 1566-ban, az egyik sereg Szigetvár ellen vonult II. Szulejmán vezetésével, míg a másik sereg Pertev pasa irányításával Gyula felé indult. A településen 1500 magyar, szerb, horvát végvári vitéz, illetve 600 német puskás nézett farkasszemet a törökök 30-40 ezerre tehető haderejével. A lakosság nagy része ismerve az ellenfél kegyetlenségét, elmenekült.

Részletek

2013-02-23