Grúz ébresztő Európának

Helló, Alex vagyok! – nyújtja a kezét Finnország mindössze negyvenéves külügyminisztere. Alexander Stubbnak kötetlen stílusa ellenére komoly feladatokkal kell megbirkóznia. Négy hónappal áprilisi beiktatása után az orosz-grúz válság közepette találta magát. Az EBESZ soros elnökeként francia kollégájával, Bernard Kouchnerrel közösen igyekezett az EU hatpontos béketervét keresztülvinni. – Grúzia ébresztő volt Európának. A hidegháború vége óta elsősorban olyan új fenyegetésekre összpontosítottunk, mint a terrorizmus, a haramiaállamok, a klímaváltozás.

A kaukázusi események arra mutatnak rá, hogy Európa határainál nagyon is létező veszély a relikviának hitt hagyományos háború – fejtegette a Népszabadságnak nyilatkozva a konzervatív politikus, aki nem kíván döntőbíróként fellépni a konfliktusban. A sokak szerint riasztóan, mások szemében inkább öntudatosan fellépő Oroszországgal szemben a finn diplomácia irányítója „középutas” politikát hirdet: Moszkva elszigetelése sehova sem vezet, de nem lehet úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Az oroszokkal párbeszédet kell folytatni, az Európai Unió számára viszont elfogadhatatlan, hogy a Kreml katonai erővel védje meg más országokban élő állampolgárait – derült ki a nagy keleti szomszéddal 1300 km hosszan határos észak-európai állam külügyminiszterének szavaiból. A szenvedélyes maratonfutó, külügyminiszterként is bloggot író Stubb óv az orosz szuperhatalom túlértékelésétől és bármiféle új hidegháború emlegetéséről. Oroszország látványosan visszatért ugyan a nemzetközi porondra, (gazdasági) ereje kizárólag az energiahordozókon és azok exportján alapul. Bár az EU és Oroszország kölcsönösen függ egymástól, érdemes figyelni az arányokra: míg az unió gázszükségletének 25 százaléka származik Oroszországból, az utóbbi gázexportjának 75 százaléka Európába megy. Az EU gazdasága tizenötször erősebb az orosznál, és az unió hétszer többet költ védelemre, mint Oroszország, amely szakértők szerint még jó ideig nem lesz képes komoly expedíciós hadviselésre.

Az EU-tagállamok földrajzi közelségük, történelmi tapasztalataik és gazdasági érdekeik szerint eltérően ítélik meg Oroszországot. Az öt nyelven beszélő Stubb viszont állítja: a grúziai válság a keményvonalasokat és a puhább állásponton lévőket egyaránt „középre húzta”. – Nagyon gyorsan sikerült közös álláspontot kialakítanunk, s Grúzia egységesebbé teszi az EU közös kül- és biztonságpolitikáját – hangoztatta a volt néppárti európai parlamenti képviselő, akinek családjában magyar szál is van. Apai nagybátyja felesége magyar, a négy unokatestvér kiválóan beszél magyarul, a családi partikon gyakran fogyasztanak magyar ételeket. Az egyetemi tanulmányait az Egyesült Államokban, Párizsban és Bruges-ben végző, majd a tekintélyes London School of Economicson doktor címet szerző Stubb Törökország EU-tagságának lelkes híve. A stratégiai szempontból is fontos, a Kaukázus stabilizálásában nélkülözhetetlen törököket hiba mai szemmel nézni; az számít, hogy hová juthatnak 15-20 múlva. Európai perspektíva nélkül Törökország biztosan nem hajtott volna végre egy sor lényeges reformot, lassabban modernizálta volna gazdaságát. Stubbot hazájában többen NATO-pártinak tartják, de a külügyminiszter szerint a rendkívül érzékeny kérdésnek nevezett NATO-csatlakozás nincs napirenden. A közvélemény 60-70 százaléka ellenzi a csatlakozást – ebben a finnek hasonlítanak az ukránokra. Ugyanakkor a finn hadsereg az atlanti szövetség aktív partnere, az észak-európai állam egységei ott vannak a koszovói KFOR- és az afganisztáni ISAF-misszióban is.
NOL