Gölyazı, Bursa egyik leggazdagabb ősi települése

A tóba mélyen benyúló félszigeten alapított Gölyazı története az i. e. 6. századra nyúlik vissza. Korabeli írásos források szerint Gölyazı ősi neve „Apollonia ad Rhyndacum” volt, amely az ősi Ryndacus folyóból ered, amelyet ma Kocaçaynak nevezünk. Apollón pedig az ókorban a fény istene volt. Az ősi időkben Anatóliában kilenc „Apollonia” nevű város létezett, és annak érdekében, hogy ezt a nevet meg lehessen különböztetni más városokétól, kapta a Rhyndacus kiegészítést.

A római korban kialakult Gölyazıban talált érmék vizsgálatával sikerült némi információt szereznie a tudósoknak a régióról, de egyéb régészeti feltárásokat a mai napig nem végeztek még itt.

A régióban az i. e. 1. században rákmintázatú érméket vertek, de bizánci császári érméket is találtak.

1303 után Osman Gazi megnyitotta a Gölyazı régiót a törökök előtt.

Bizánci korból származó régészeti lelőhelyek mind a régióban, mind Alyos és Manastır szigeteken találhatók, amelyek az Uluabat-tó szigetei.

A Kız-szigeten található Apollo-templom romjai, az ókori színház romjai, a félsziget körüli falak, a 19. században itt élő görög kisebbség által épített Hagios Georgios templom és a kolostorsziget romjaival rendelkező Hagios Konstantinos kolostor temploma a régió legérdekesebb történelmi maradványa.

A régióban található egy történelmi mecset és egy védetté nyilvánított fürdő is, amelynek építési ideje nem ismert.

Gölyazı a törökök és görögök közös történelmét tekintve fontos vonásokkal rendelkezik. Gölyazı egy régi görög falu, amelyet ma többnyire Thesszalonikiből elvándorolt görögök laknak, de az oszmán időkben a törökök és a görögök együtt éltek itt, és a görögök voltak  többségben. Az 1924-ben csereegyezménnyel jött török bevándorlók alkalmazkodtak Gölyazıhöz és környékéhez, és kemény munkájukkal fejlesztették a környéket.

Az Uluabat-tó védett terület, és azon csodálatos, fehér tavirózsák láthatók.

A gölyaziak mezőgazdaságból, halászatból és idegenforgalomból élnek.

A rák, Uluabat szimbóluma, régóta nem jelent megélhetési forrást a régió lakosságának, csak a helyiek emlékezetében él.

Az Uluabat-tótól északra két félsziget és hét sziget található. Gölyazıt egy híd köti össze a tó közepén található szigettel.

Van egy ősi város a domb mögött, a bal oldalon, a falu bejáratánál.

A régió teljes egészében védett terület. A falu terén található egy mecset, egy kávéház, valamint egy 750 éves monumentális platán a települést a félszigettel összekötő híd elején. A „síró platán” néven is emlegetett fát azért hívják így, mert szinte vörös színben játszó folyadék folyik a törzséből a hét néhány napján.

A helyiek pontyot és csukát árulnak a téren, amelyekre licitálni lehet, aki a legtöbbet adja értük, azé. A gölyazıi falusi kenyérsütőkből finom kenyérillata járja át az egész szigetet. Finomakat enni pedig a tó melletti kis haléttermekben lehet.

1 of 3

A szigetről halászhajókkal is be lehet járni a tavat. A fűzfák és a városfal romjai akkor emelkednek ki, amikor a víz a sziget körül visszahúzódik.

A szigetről, pontosabban a Zambak-hegyről csodálatos naplementében gyönyörködhetünk.

Érdekesség a török sorozatok iránt érdeklődő olvasóink számára:

A Haluk Bilginer és Cansu Dere főszereplésével 2018-ban Törökországban bemutatott Şahsiyet (Személyiség) című 12 részes török krimisorozat rendőrőrsén és a faluban játszódó jeleneteket ezen a félszigeten forgatták.

A sorozatról bővebben olvashatnak kedves olvasóink a honlapunkon korábban megjelent cikkben.

Gölyazı ezen kívül még néhány másik sorozat forgatási helyszínéül is szolgált, mint például a Güneşi Beklerken (A napra várva), melynek első epizódja készült itt, vagy a Sen Benimsin (Te az enyém vagy) című sorozat.  A török sorozatok rajongói számára a Gölyazıt az Uluabat-tóval összekötő híd is ismerős lehet, mert a Kara Para Aşk (Piszkos pénz, tiszta szerelem) című sorozat utolsó részének egyes jeleneteit is itt forgatták.

Forrás: bursa.gov.tr

Kollár Kata – Türkinfo