Gerencsér Péter legújabb könyve: A Rábaköz és az Ikva-mente török kori összeírása 1584-ben

Vajon hányan és kik laktak 1584-ben Vitnyéden? Milyen egyházi kincseket és fegyvereket tároltak a kapuvári várban? Milyen eszközöket használtak a süttöri majorban, és hány bodonhelyi fuvarost fogták el a törökök borszállítás közben? Mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk Gerencsér Péter legújabb könyvéből, amely Az 1584. évi kapuvári urbárium címet viseli.

A közelmúltban jelent meg a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának legújabb könyve, amely a XVI. század második felébe kalauzolja az olvasót. Gerencsér Péter, a Milton Friedman Egyetem docense, rábaközi helytörténész szerkesztésében látott napvilágot a forráskiadvány, amely 25, döntően a történeti Győr és Sopron megyéhez tartozó település leírását tartalmazza, Ikrénytől Fertőszentmiklósig és Bősárkánytól Rábakecölig.

A kiadvány az eredeti, 153 lapból álló dokumentum alapján készült, melyet az Országos Levéltárban őriznek Budapesten. Az olvasást megkönnyíti, hogy a szöveget Gerencsér a mai helyesírás alapján közli, tartalmában pedig a bevezető tanulmánnyal segít eligazodni.

A szerző a kapuvári Városi Könyvtárban tartott könyvbemutatón hangsúlyozta: páratlan jelentőségű helytörténeti forrásról van szó, amely részletes betekintést nyújt Rábaköz, a Fertő környéke, illetve a Nagyerdő 1584. évi állapotába. Akkoriban a kapuvári uradalom (egykorú nevén: „vártartomány”) az országosan is jelentős pozíciókat betöltő Nádasdy család uralma alá tartozott. Gerencsér elmondta, hogy az urbáriumból nemcsak az egyes falvak lakóiról kaphatunk képet, hanem megismerkedhetünk a korabeli mezőgazdasági, kereskedelmi, kézműipari tevékenységekkel, de a háborús pusztításokról és az anyagi kultúráról is olvashatunk.

Forrás: www.kisalfold.hu