Gaziantepben mindent megtalál az utazó, amire csak vágyik: jó ételek, több ezer éves történelem, kedves emberek, és mindemellett megtapasztalhatjuk az igazi multikulturalizmust, mindezt kis helyen. S a hab a tortán, hogy az utazók paradicsoma közelebb van, mint gondolnánk.
Az utazók már születésüktől kezdve vágynak az utazásra, és szeretnének minél több dolgot felfedezni. Bárhova is menjenek a világban, újabb és újabb meglepetésekre vágynak, élményekre, melyek amellett, hogy kulináris igényeiket kielégítik, spirituális élményt is nyújtanak. Nos, a hely, amit keresnek, éppen itt van Törökországban, a neve pedig: Gaziantep.
A város vonzza a jó ételek kedvelőit, a történelem iránt érdeklődőket és azokat is, akik kíváncsiak egy többféle kultúrát magába olvasztó helyre. A települést eredetileg Antepnek hívták, a „gazi” előtagot, ami veteránt jelent, később kapta. Így tisztelegtek az első világháború utáni török függetlenségi háborúban elesett katonák emléke előtt.
Ételimádóknak: az evés mint művészet
Ha éppen indulófélben van, hogy kalandokat keressen a városban, ne tegye! Nincs értelme üres gyomorral felfedezni a történelmi és kulturális kincseket, amelyeket Gaziantep kínál.
2015 decemberében az UNESCO a „Gasztronómia kreatív városa” címmel tüntette ki a várost. A megtisztelő cím köszönhető az itt fellelhető ízkavalkádnak és a fűszerek széles választékának, melyek benne vannak a helyi specialitásokban; a gaziantepi ételek előkelő helyet foglalnak el a török szakácskönyvekben is.
A „fenséges hármasnak” nevezett gaziantepi menü májjal indul, bárányból főzött húslevessel folytatódik, és ezt követi a katmer, mely vajjal megkent réteslapokból áll, és cukorral, aprított pisztáciával van megszórva. És ez még csak a reggeli! Egy átlagos nap így kezdődik az antepieknek. Figyelem, érzékeny gyomrúaknak nem ajánljuk! Bár a helyieknek ez a napi rutin része, az idelátogatóknak hozzá kell szokni a számukra szokatlan menühöz.
A régió híres a pisztáciájáról, mely sok itteni fogás alapját képezi, nélkülözhetetlen például a baklavához és más desszertekhez is.
Antep baklava
Az Oszmán Birodalom egyik kedvelt desszertje volt a baklava, amely nagy tepsikben sül, és nem akármilyen szórakozás nézni a séfeket, miközben előkészítik. Maga az édesség több réteg pisztáciával meghintett, vajjal megkent rétestésztából áll. Legalábbis itt, Gaziantepben biztosan így készül, Törökország más területein a pisztácia helyett diót, mogyorót is használnak. A baklavaevés igazi művészet Antepben. Először fejjel lefelé kell fordítani a baklavát a tányérunkon, majd egy harapással, egészben elfogyasztani.
Katmer
Ez nem csak egy egyszerű desszert, hanem a finom reggeli és az édes álom találkozása. A katmer réteslap, sűrű tejszín és pisztáciarétegek váltakozása, amit mindenképp melegen kell fogyasztani. A helyiek népszerű reggelije, egyes helyi éttermek reggel 6-tól délig csak ezt kínálják, ugyanolyan népszerű és finom, mint a baklava. Ha itt jár, ne hagyja ki!
Kebab
A törökök szeretik a kebabot és az egész világon elterjesztették. A legtöbb híres török étel, mint a padlizsános kebab vagy a nyárson sült kebab, Gaziantepből ered. A legínycsiklandozóbb kebabok, pl. a patlican kebap (Padlizsán kebab), az alinazik kebap (grillezett hús, padlizsánpürén elhelyezve), a ciğer kebap (májból készült kebab) és a simit kebap (darált bárányhús sűrű pisztáciakrémmel megtöltve, bulgur körettel) megkóstolása után biztosan lenyűgöz mindenkit.
Amatőr történészeknek: fedezzen fel ősi helyeket!
Gaziantep Szíria és Anatólia közötti fontos kereskedelmi, kulturális és hadi útvonalak találkozási pontjában áll, a város összeköti a keletet a nyugattal. Amellett, hogy már az őskőkor idejéből kerültek elő régészeti emlékek, hurri, hettita, perzsa, római, bizánci és iszlám civilizációk nyomai is fellelhetők itt. Több mint 30 ásatás zajlik a környéken, és az előkerült leletek többsége a gaziantepi múzeumban van kiállítva.
A Gaziantepi Archeológiai Múzeum
A terület történelmi gazdagságát bizonyítja, hogy az 1944-ben alapított Gaziantep Archeológiai Múzeum több mint 65 000 tárgyat mutat be, melyek ősi civilizációkból származnak.
A múzeum tulajdonában vannak már neolitikus korból származó agyagdarabok, alakzatok és szobrok; pecsétek a rézkorból és a bronzkorból, valamint művészeti alkotások az urartu, hettita, perzsa, római és bizánci időszakból. Az ásatások során előkerült ékszerek, érmék, üvegtárgyak mind azt bizonyítják, hogy Gaziantep milyen fontos szerepet töltött be a különböző civilizációk életében.
A múzeum legérdekesebb kincsei azonban a zeugmai mozaikok, amelyekből a világ legnagyobb mozaikkiállítása tekinthető meg itt.
Zeugma ősi városa a Kommagéné Királyság negyedik legnagyobb települése volt, melyet Nagy Sándor hadvezérei építettek i. e. 300 körül. A rómaiak idején dicsőség övezte, és nagy gazdagságra tett szert, földrajzi elhelyezkedése miatt kiemelkedő kereskedelmi központtá vált. Érintette a Selyem-út, amely Antiokheiát Kínával kötötte össze. 256-ban a várost megszállták a szászánidák és teljesen lerombolták, később pedig földrengés pusztította el. Zeugma káprázatos épületei szép lassan az enyészeté lettek. A város története és kulturális gazdagsága érintetlenül hevert a föld alatt évszázadokig, mígnem a múzeum 1980-ban elindította az első ásatást, és a világ legszebb ősi mozaikja felszínre került. Villák, amfiteátrumok, fürdők, templomok láttak napvilágot, és még mindig van felfedeznivaló.
A gaziantepi citadella
A város központjában található citadella 9000 éves. Olyan szimbólum, amely klasszikus vonásokkal ruházza fel a várost, és misztikus történelmi szépséget kölcsönöz neki. Úgy tudni, hogy a citadellát a rómaiak építették, őrtoronynak. Később restaurálták és bővítették, jelenlegi formáját a 6. században, a bizánci I. Jusztiniánusz uralkodása idején kapta.
A vásárlás szerelmeseinek: a bazár a legjobb terápia
Rézművesek bazárja
Gaziantep bazárjai jelentős szerepet töltenek be mind a helyiek, mind az idelátogatók mindennapjaiban. A legismertebb a ,,Bakırcılar çarşısı” vagyis Rézművesek bazárja, ahol a gaziantepi hagyományok megőrzésére törekednek. Ez a legkülönlegesebb látnivaló a városban, ahol különleges rézből készült portékák készülnek. A bazárt járva meg lehet figyelni a rézműveseket munka közben. Láthatjuk, hogy készítik a konyhai eszközöket, kancsókat, serpenyőket és az egyéb használati tárgyakat, s tanúi lehetünk szakmájuk és remekműveik iránt érzett szeretetüknek.
Zincirli bazár
A helyiek körében csak „Fekete lépések piacaként” is emlegetett bazár oszmán kori, melyet Hüseyin pasa építtetett 1781-ben. A bazárban főleg rézedényeket, kendőket, hagyományos fűszereket árulnak. Öt kapuja van, és körülbelül 75 üzletnek ad otthont. 2009-ben a restaurálták, ma élelmiszerpiacként is működik, ahol az árukhoz nagykereskedelmi áron lehet hozzájutni.
Fordította: Kiran Katalin – Türkinfo
Forrás: Daily Sabah