A kurdok megítélése a leginkább vitatott kérdés, a kormányzó svéd baloldal a kisebbséggel szimpatizál.
A svéd NATO-csatlakozási kérelemmel szemben Törökország elsősorban Stockholm és a kurdok közötti jó kapcsolatokat hozta fel ellenérvként, különösen a szíriai kurd milíciával, az YPG-vel ápolt jó viszony miatt. Az egyik lehetséges megoldás, a kapcsolatok megszakítása a kurd szervezettel azonban korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre gondolnánk – derül ki a Financial Times írásából.
A kurdok helyzete ugyanis érzékeny téma mind a skandináv országban, mind Törökországban, ahol a kisebbség szervezete, a PKK 1984 óta folytat felkelést a török állammal szemben. A konfliktusban több mint 40 ezren vesztették életüket, ezért bizonyos mértékig érthetők Ankara fenntartásai, különösen, hogy az ország lakosságának közel 20 százaléka kurd nemzetiségű.
Az EU és a NATO Törökországhoz hasonlóan terrorszervezetként tartja nyilván a PKK-t, ugyanakkor a szíriai YPG-vel kapcsolatban már nincsenek egy állásponton. Törökország szerint a két szervezet között nincs különbség, ám a szír polgárháborúban és az Iszlám Állam elleni küzdelemben több nyugati ország is nyújtott támogatást az YPG-nek, melyet ők különálló csoportnak tartanak.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Svédország élén álló Magdalena Andersson 2021-ben részben a szélsőbalos kurd származású képviselőnőnek, Amineh Kakabavehnek köszönheti a kinevezését.
A baloldali kormány támogatói és aktivistái között ráadásul egész sokan kurd származásúak, még ha nem is mind Törökországból, hanem a Kakabavehhez hasonlóan Iránból, Szíriából vagy Irakból érkeztek is az országba.
Erdoğan követelései, hogy több tucat kurd aktivistát Stockholm adjon ki Törökország részére, szüntesse meg a fegyverembargót Ankarával szemben és vágja el a kapcsolatait az YPG-vel, nehéz helyzetbe hozzák a kormányt, miközben az országban szeptember 11-én választások is lesznek, és a baloldali kormány szavazói szimpatizálnak a kurdok függetlenségi törekvéseivel.
Forrás: www.vg.hu