Ezen a napon: Hungarológia és hungarológusok Törökországban

Törökország egyetlen hungarológia szakja 1936. január 9-én, Hungarológiai Intézet néven alakult meg az Ankarai Egyetem Nyelvi és Történelem-Földrajzi karán. 1980-tól vált önálló egyetemi tanszékké. Az alapítás annak a kétoldalú baráti szerződésnek a keretében történt, melyről évfordulóján, december 18-án rovatunkban is írtunk.

A kar létrehozásának célja elsősorban a török–magyar közös történelmi háttér tudományos kutatása és az eredmények értékelése, valamint akadémiai oktatási tevékenység.

Ma már az egyetemi alapképzésen kívül mester- és doktori programokat is tartanak. A magyar nyelv, a magyar irodalom és a magyar kultúra oktatása mellett különféle területeken támogatják a török–magyar kapcsolatokat, és fordításokat is készítenek.

Az első tanszékvezető Prof. Dr. Rásonyi László turkológus volt, akit maga Mustafa Kemal Atatürk hívott meg a szak megszervezésére.

Rásonyi érájában is több hungarológus végzett, ám a szak legfényesebb időszakát utódja, Halasi-Kun Tibor időszakában élte. A szintén turkológus Halasi-Kun Tibor az Ankarai Egyetem magyarnyelv- és irodalomtanára volt 1943 és 1951 között. Kutatásaiban oszmán-török történeti földrajzzal, a magyar őstörténet és a sztyeppei török népek történetének kérdéseivel foglalkozott. Később a turkológia tudomány egyik alapítója lett Amerikában. Három jelentős török és mongol nyelvemléket is felfedezett az isztambuli kézirattárakban.

Halasi-Kun Tibor munkásságának időszakában kezdődött meg az a munka, melynek során a nyugati nyelvek fordítói 80.000 TL (akkori áron 60.000 USD) összegű támogatást kaptak. Ezen programon belül 36 magyar nyelvű klasszikus és modern irodalmi művet is törökre fordítottak. A fordítócsapat tagjai: Nilüfer Paran, Ferit Zahir Törümküney, Necmi Seren, Sadrettin Karatay és Sami Nabi Özerdim.

A fordítási munkák egyik fontos szereplője Sadrettin Karatay, aki nem volt hungarológia szakos, nyelvtudását Magyarországon szerezte, ahol 1916-1923 között élt. 1943-1963 között tizenhat magyar irodalmi művet fordított törökre. A teljesség igénye nélkül: Mikes Kelemen: Törökországi levelek, Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről, Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös.

Sami Nabi Özerdim hungarológusként végzett rögtön a szak első diákjai között. Diplomamunkáját az első tanszékvezető, Rásonyi László fogadta el, doktorátusát már Halasi-Kun Tibor idejében szerezte. 1943-tól egészen a 70-es évek végéig fordított magyar prózai műveket és verseket is. A teljesség igénye nélkül: Gárdonyi Géza: Az a hatalmas harmadik, Csathó Kálmán: A varjú a toronyórán, Jókai Mór: A láthatatlan seb, illetve Petőfi Sándor versei.

2018-ban 11-en szereztek hungarológus diplomát Ankarában. Voltak azonban olyan évek a történelemben, amikor igen kevés hallgatója volt a tanszéknek: a II. Világháború idején például mindössze négy.

A szak első végzősei közül Prof. Dr. Şerif BAŞTAV vált híressé kutatásaival, akinek hungarológiai és középkor történelmével kapcsolatos cikkei három kötetes könyvsorozatban kerültek kiadásra. Mehmet Türker Acaroğlu 1943-44-ben volt a szak hallgatója, kutatásai – származásának köszönhetően – a bolgár történelemmel kapcsolatosak. M. Tayyib Gökbilgin az első tanulók között volt, egyetemi évei alatt a nyarakat Keszthelyen és Debrecenben töltötte, 1936–39 között a Magyar Nemzeti Levéltárban kutatott. Könyve a magyar és oszmán kapcsolatokról ma is kapható.

A fiatalabb generációból könyvek szerzőjeként Naciye Güngörmüş és Sevgi Can Yağcı Aksel neve ismert, Onur Şahin pedig blogot vezet török–magyar kapcsolatok és hungarológia témakörben. Egyéb végzősök nyelviskolákban, vagy tolmácsként, fordítóként használják magyar nyelvtudásukat. Persze sokan egészen más szakterületen dolgoznak, így lassan el is felejtik a tanultakat, vagy csak ritkán használják azt, mint például – személyes ismerősöm – az izmiri Dokuz Eylül Egyetem Szépművészeti Karának docense, Dr. Beyhan Özdemir, az elismert fotós.

Cikkünkben a Sami Nabi Özerdim hungarológusra vonatkozó információk Fatma Çalik Orhun, a Trakya Egyetem történelem szakos hallgatójának írásából származnak, melyben további érdekes részleteket olvashatnak az érdeklődők. Halasi-Kun Tibor munkásságáról részletesebb Dr. Erdal Çoban, a hungarológia szak jelenlegi tanszékvezetőjének cikkében olvashatnak.

Erdem Éva – Türkinfo