Europa Nostra megkezdte munkáját Törökországban: a cél a műemlékek megőrzése

A Türkinfo beszámolt nyáron arról, hogy 71 szakértővel megalakult az Europa Nostra-Törökország, amely a műemlékek megőrzését, illetve helyreállítását állítja a középpontba, továbbá nemzetközi műemlékvédelmi projektek szervezésével támogatja és népszerűsíti Törökország kulturális kincseit. Törökország, az egyik leggazdagabb kulturális és történelmi kincsekkel rendelkező ország, egyre több figyelmet szentel mindezek védelmére, megőrzésére, de még most is van mit tenni ezen a téren. „Anatólia hosszú évezredek örökségének az otthona, de míg Törökországban négymillió műtárgy található közel száz múzeumban, addig csak a London Városi Múzeumban három és félmillió. Ezeken a számokon el kell gondolkodnunk és nyilvánvaló, hogy azonnali cselekvésre van szükség”- jelentette ki Orhan Silier a Török Tudományos Akadémia elnöke a Hürriyet Daily Newsnak.

Orhan Silier, a Történelem Alapítvány és 71 önkéntes szakember együttműködésével alapította meg az Europa Nostra törökországi szövetségét. Az Europa Nostra, melynek több mint négyezer tagja van és európai országokban már 45 éve van folyamatosan jelen, elkötelezett híve a kulturális örökségvédelemnek. Habár ez a szövetség már az 1970-es években is dolgozott Törökországban, csak 2007-ben került előtérbe, amikor a kappadókiai Sarica templomot, illetve 2010-ben Yeni camiiban lévő szultáni pavilont tüntették ki a neves Europa Nostra-díjjal. Silier elmondása szerint az Europa Nostra-Törökország jelenleg aktív szerepet vállal a lobbizásban, a különböző műemlékvédelmi projektekben és a civil emberek bevonásában. „A sikeres munkákat díjazzuk, de másfelől a hibákból levonjuk a tanulságokat. Civil fórumokon lehetőséget adunk arra, hogy meg is vitassuk”- tette hozzá Silier.

A csoport arra is törekszik, hogy minél több fiatalt vonjon be a munkájába, mivel Törökország hiányt szenved a szakértőkben. „Sajnos évről-évre nagyon kevés régész és restaurátor végez az egyetemeken, és ez a kevés ember is nagyon nehezen talál munkát.” – mondta Silier. Az isztambuli faházakra terelve a szót Silier felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt ötven évben végbement tömeges betelepülések negatívan érintették ezeket a rendkívüli épületeket: az 1900-as évek elején megközelítőleg százezer ilyen ház volt a városban, viszont ez a szám ma már kétezerre csökkent. Ezek a házak Isztambul kulturális örökségének a részei, mégsem maradtak fenn. Néhányukat átépítették, néhányukat egyszerűen csak lerombolták. Viszont nemcsak Isztambulban, hanem egész Törökországban rengeteg tennivaló akad.

Z.Á.

Forrás: VERCİHAN ZİFLİOĞLU ISTANBUL – Hürriyet Daily News