Esztergom örök kultusza Törökországban

203713_0709egom600Két török film is készült Esztergommal kapcsolatban, a várról kulturális negyedet neveztek el Ankarában, és mindemellett egy népszerű dal is szól a városról. Rossz hírek helyett ezúttal egy kis múltidézés!

Az esztergomi vár különleges szerepet tölt be a török köztudatban és kultúrában. A város 1543 és 1683 között volt a török hódoltság része egy évtized kivételével. A több megyényi területet egybefogó esztergomi szandzsák központja, és az oszmán birodalom fontos észak-nyugati határának fontos végvára volt, ahonnan támadásokat indítottak a felvidéki bányavárosokba. Fontos dunai átkelőhely volt, és ezért is állandó ostromoknak volt kitéve.

A törökök a várat is erősítették, de fürdőket, mecseteket, sőt 1587-re Duna-hidat is építettek itt. Az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi a Duna mentén a birodalom legészakibb dzsámija, amely ma újra látogatható. A várost Sobieski János lengyel király vezetésével mentették fel 1683-ban, az évszázados harcok alatt azonban Esztergom lakossága jócskán megfogyatkozott.

A sikertelen, de pusztító erejű 1594. évi ostromban a Víziváros falánál kapott halálos sebet és halt hősi halált Balassa (Balassi) Bálint, magyar nyelvű líránk első európai rangú költője, a végvári világ jeles alakja.

Részletek

2013-07-11