Ezen a napon: Törökország első festménykiállítása

A művészet olyan dolog, mely nélkül szürke lenne az életünk, de művészetpártolók nélkül nem nagyon tud létezni. Szerencsére Abdul-Aziz, az Oszmán Birodalom 32. szultánja nagy érdeklődést mutatott a művészetek, különösen a szépírás, a zene és a festészet iránt, sőt maga is rajzolt. Ezért uralkodásának idején jelentős fejlődést mutatott az oszmán festészet.

1863. február 27-én a szultán támogatásával megnyitották az ország első festménykiállítását is, melynek helyszíne az isztambuli lóversenytér (Hippodrom) volt, és 1863. augusztus 1-ig lehetett megtekinteni.

A tárlat a London, Párizs és New York hasonló eseményeinek mintájára megrendezett világkiállítás, a Sergi-i Umumi-i Osmani elnevezésű, több hónapon át tartó rendezvény keretein belül nyílhatott meg. A nagyszabású vásár célja az oszmán gazdaság versenypozíciójának növelése, az országban előállított termékek bemutatása és a gyártási folyamatok problémáinak megtalálása volt.

A világkiállítás helyszínéül az Ahmed szultán dzsámija – ismertebb nevén Kék mecset – előtti lóversenytér szolgált. Az összesen 3.500 négyzetméternyi kiállítóteret 13 részre osztották fel.

A szultán jelentős támogatásával a vásár egyik részén egy festménykiállítás is helyet kapott, mely iránt mind a helyi méltóságok, mind a külföldi újságírók körében óriási érdeklődés mutatkozott. 1863. április 4-én ez az illusztráció jelent meg a tárlatról a L’Univers illustré című francia lapban:

Kiállításra kerültek a Harbiye Mektebi művészeti iskola tanulóinak festményei, külföldi művészek közül pedig Amadeo Preziosi és Giovanni Brindesi képei. A nyitvatartás ideje alatt pedig zenét is játszottak a látogatók szórakoztatására.

Szerdánként és szombatonként csak a hölgyek nézhették meg a tárlatot, mely 5 hónapon át minden nap nyitva tartott. Összesen több mint 150.000 hazai és külföldi látogatója volt.

Forrás: fikriyat.com

Erdem Éva – Türkinfo