Felgyorsul a világ átalakulása, amihez Erdogan török elnök megerősödése is hozzájárul. A meglévő szövetségi rendszerek egy része meggyengül vagy felhígul. Újak jelennek meg, amelyek létezésének az alapjai sokrétűek. A Türk Államok Szervezete/Szövetsége (TÁSZ) is ilyen.
Létrejöttét tulajdonképpen a szervezet motorjának, domináns erejének, Törökországnak, Recep Tayyip Erdogan elnöknek köszönhetik.
Az újraválasztott elnök vallási – történelmi – etnikai alapú regionális országcsoportot gyűjtött maga köré, amely a régi időket, az időszámításunk szerinti 6.-8. évszázadban egészen Kínáig elérő Türk Birodalom emlékét is felidézi, de nem utasítja el a jelenkor olyan fontos összekötő kapcsát, mint az energiaszolgáltató érdekeket. Erdogan egyfajta új Türk Birodalmat vizionál, amelynek gondolata Törökországban kiváltképpen a vallási hagyományokat a városiaknál sokkal intenzívebben ápoló vidéki lakosság körében népszerű.
Törökország is kompország
Miként számos, a nagy birodalmak (EU, USA, Kína) szomszédságában létező állam, Törökország is – együtt a TÁSZ más tagjaival – egyfajta értelemben kompország. Keresi a helyét a nagyhatalmak utáni második sorban, a regionális hatalmak között. Most az inga keletre lendült ki. A második világháborút követő évtizedekben Ankara hűséges szövetségese volt Washingtonnak.
Adana/Incirlik a Szovjetuniót/Oroszországot körülvevő amerikai támaszpont-csoport egyik legfontosabb bázisává vált. Az USA olyannyira megbízott a törökökben, hogy az incirliki légitámaszponton még atomfegyvereket is állomásoztatott – amit aztán a 2016-os államcsíny-kísérlet nyomán az amerikaiak a hírek szerint csendben kivontak, de a NATO nem maradt amerikai nukleáris támogatás nélkül, mert Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában, Németországban több tucatnyi amerikai B61-es taktikai-stratégiai nukleáris bomba maradt (dial-a-yield – állítsd be a bomba robbanásának erősségét a néhány száz TNT-tonnától a 300 kilotonnás stratégiai szintig).
Forrás: novekedes.hu