Erdogan kemény feltételeket szabott a ciprusi béketárgyalásoknak

A török elnök szerint a megosztott Cipruson csak akkor lehetséges a béketárgyalásokat újrakezdeni a görögök és a törökök között, ha az ott lakó görögök és a nemzetközi közösség elfogadja két szuverén állam létezését a szigeten.

„Egy új tárgyalási folyamat csak két állam között indulhat újra. Nekünk van igazunk, és védeni fogjuk a jogainkat a végsőkig” – mondta Erdogan kedden az Észak-ciprusi Török Köztársaságban, a török katonák Ciprusra érkezésének 47. évfordulója alkalmából tett látogatásán.

Ciprus 1974-ben, egy görög katonai puccsot követő török invázió után szakadt két részre. Az Észak-ciprusi Török Köztársaságot a világon kizárólag Ankara ismeri el. Törökország körülbelül 35 ezer katonáját állomásoztatja Észak-Cipruson.

A szigetet nemzetközi szinten képviselő görög ciprusiak elutasítják, hogy két állam létezését fogadják el, mert az függetlenséget biztosítana a törökök lakta szakadár területnek.

Kedden Nicosia északi részén ünnepi hangulat uralkodott, éles ellentétben a délebbi városrésszel, ahol a görög ciprusiak a 47 évvel ezelőtti török invázióra emlékeztető légvédelmi szirénák hangjára ébredtek az évfordulón.

Az uniós tagállam Ciprus körüli vitát tovább bonyolította a Földközi-tenger keleti medencéjében az utóbbi években felfedezett hatalmas földgázmezők kiaknázásának kérdése. Feszültséget okozott továbbá az is, hogy tavaly októberben a török-ciprusi hatóságok újra megnyitották az Észak-ciprusi Török Köztársaság területén fekvő Famagustához tartozó, ENSZ-fennhatóság alatt lévő, az egykor tömegturizmusáról híres Varosha városrész strandjait komoly nemzetközi bírálat közepette. A török hadsereg által tiltott területnek nyilvánított Varoshából a lakosságot annak idején néhány nap alatt evakuálták, az üres város köré falat emeltek, és megakadályozták, hogy bárki is belépjen. A ciprusi görög lakosságot különösen érzékenyen érintette a ciprusi riviérának is nevezett Varosha elvesztése.

Erdogan észak-ciprusi látogatásán felszólította az Egyesült Államokat arra, hogy teljesítse a szükséges pénzügyi, logisztikai és diplomáciai feltételeket

ahhoz, hogy Törökország működtetni és őrizni tudja Kabul repülőterét a külföldi katonák afganisztáni kivonulása után. A török államfő elismerte, hogy a táliboknak vannak ellenérzései a török ajánlattal kapcsolatban, de ettől függetlenül Ankara meg akarja valósítani a missziót, feltéve ha az Egyesült Államok teljesíti Törökország három konkrét feltételét.

A tálib mozgalmat érezhetően felbátorította, hogy az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok szeptemberig távoznak az országból. Május eleje óta nagy területeket tudtak ellenőrzésük alá vonni elsősorban az ország északi és nyugati részében, távol az eddig hagyományosnak számító dél-afganisztáni bázisaiktól.

Forrás: hirado.hu