Erdoğan Erken, Magyarország rodostói tiszteletbeli konzulja 80 éves

Erdoğan Erken Törökországban, Bilecik megyében, Gölpazari városában született 1938. július 5-én. Itt végezte el általános- és középiskolai tanulmányait.

Katonai behívóját 1959-ben kapta meg, İzmir városában tiszthelyettesként szolgált, majd 1961-ben szerelt le katonai rendőrként. 1962-től 17 éven át a Singer varrógépgyártó cég törökországi képviseletének ellenőreként dolgozott.

Erdoğan Erken a rodostói Kormányzósági Hivatal épülete előtt a Magyar Légierő Zenekaráénak „tiszteletbeli” tamburmajorjaként 2013-ban, a 11. Magyar Napon.

Ezt követően 26 évig a Singer és az Arçelik vállalatok nevében nyitott üzleteket, ahol munkájának utolsó három évében megdöntötte a cég eladási rekordjait. Ezután visszavonult az üzleti élettől.

Később két civil szervezet elnökévé is megválasztották Rodostóban. Az egyik egy turisztikai szövetség, a másik pedig egy országos működésű alapítvány volt, ami a légi közlekedés iránt érdeklődő embereket segítette abban, hogy amatőr pilótákká válhassanak.

Házas, három leány édesapja: a legidősebb jogász, a középső zongoraművész, a legkisebb pedig csellóművész, aki tanárként dolgozik.

Több magyarországi elismerésben is részesült. 1990-ben kapta meg a Pro Cultura Hungarica Emlékplakettet, 1996-ban pedig a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntette ki Göncz Árpád államfő. 2004-ben Sárospatak díszpolgára lett. 2006-ban pedig Rodostó testvérvárosa, Kecskemét a „Város Kulcsa” kitüntetéssel tisztelte meg. Semjén Zsolt miniszterelnök helyettestől 2012-ben vehetett át kitüntetést, majd a Magyar Érdemrend Középkeresztjét kapta meg 2015-ben.

1976-ban fordult érdeklődése a magyarok felé. Coskun Irvali kormányzóhelyettes, a turisztikai szövetség akkori elnöke kérte, hogy segítsen az abban az évben rendezendő Cseresznye Fesztivál megszervezésében. A Fesztiválra egy magyar néptáncegyüttest is meghívtak, akiknek nagyon nagy sikere volt a fesztiválon.

Ezután kezdett szimpatizálni a Magyarországról érkező vendégekkel. 1980-ban látogatást tett Rodostóban Rátkai Ferenc, az akkori kulturális miniszterhelyettes, akinek javasolta a Rákóczi-emlékház felújítását és újbóli megnyitását. A miniszterhelyettesnek tetszett a javaslat, és ígéretet tett, hogy megteszi a szükséges intézkedéseket. Majd 1981-ben jött is Magyarországról egy kisebb csoport, közöttük a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei, hogy felmérjék és elkezdjék a ház restaurálását, amivel fél év alatt készültek el, így 1982. június 14-én megnyithatták a Rákóczi Múzeum kapuját a nagyközönség előtt.

Az idelátogatóknak, sőt, a török államfőnek is tiszteletbeli konzulként mutatták be Erdoğan Erkent, de a hivatalos kinevezés csak az államfő látogatása után, 1990-ben történt meg. Azóta tiszteletbeli konzulként képviseli Magyarországot Rodostóban, és sok-sok segítséget nyújt az odalátogató magyar vendégeknek.

2002-ben alapították meg a Rodostó Magyar Baráti Társaságot Güneş Gürseler ügyvéd elnökletével. Sok segítséget nyújtottak a társaság megalapításához Sadik Bas, Zeki Varan, Fahrettin Özzade és Sedat Kaplan urak, akik lelkiismeretes munkájukkal eredményekben gazdag civil szervezetet működtetnek. A Cseresznye Fesztivál keretein belül minden évben Magyar Napot tartanak a fesztivál második napján. Ezeken a napokon török és magyar festőművészekkel együtt kiállításokat szerveznek, magyar néptáncosokat, hagyományőrzőket hívnak, hogy megismertessék az itteniekkel a magyar tánckultúrát, illetve a hagyományokat.

Magyarországi látogatásokat is szerveznek, ezek során felkeresik a testvérvárosokat, Kecskemétet és Sárospatakot. A törökországi kultúra és a magyar vonatkozású rodostói emlékek megismertetésére magyar diákokat látnak vendégül Rodostóban.

I. Rákóczi Ferencre, Beszédes Kálmánra, Müteferrikára, Mikes Kelemenre emlékezve emlékbélyegek kiadását szorgalmazták a Török Postánál. Anyagilag is támogatták a kezdeményezésemre és szerkesztésemben megjelent következő köteteket: a Balla Antal – Dávid Géza – Fodor Pál – Köpeczi Béla – Nagy Ferenc – Somogyi Gréta – Tasnádi Edit – Tóth Csaba – Tóth Ferenc II. Rákóczi Ferenc élete és törökországi emigrációja; a Hermann Róbert – Joó András – Mészáros Kálmán – Seres István Török menedékjogot kapott magyar emigránsok rövid életrajzi összefoglalója; Hóvári János – Tasnádi Edit – Tüskés Anna –Tüskés Gábor – Vásáry István Mikes Kelemen Rodostó magyar krónikása című, a budapesti Magyar–Török Baráti Társasággal közös gondozásban megjelent kétnyelvű köteteket, amelyeket a Cseresznye Fesztivál keretében a megjelenés évében rendre be is mutattunk.

Erdoğan Erken Orbán Viktor rodostói látogatása idején, 2000-ben

A Mikes-kötet bemutatásával egyidejűleg Güneş Gürseler, a Rodostói Magyar Baráti Társaság elnöke, Erdoğan Erken és a helyi baráti társaság szervezésében tudományos konferenciára is sor került Mikes Kelemen halálának 250. évfordulója alkalmából. A konferencián részt vettek és előadást tartottak Tüskés Gábor, az MTA doktora, irodalomtörténész és Vásáry István, az MTA levelező tagja, turkológus szerzők is.

Szintén a Cseresznye Fesztivál keretében szervezték meg a Hóvári János Rodostói emlékek és tanulságok, Beszédes Kálmán Rodostó magyar képírója, valamint a kezdeményezésemre és szerkesztésemben kiadott, a budapesti Magyar–Török Baráti Társaság gondozásában megjelent Arbanász Ildikó – Ayan Dursun – Csorba György – Hermann Róbert – Hóvári János Magyar honvédtábornokok oszmán szolgálatban: Guyon Richárd és Kemty György című könyvek rodostói bemutatóját.

Erdoğan Erkennek és Güneş Gürselernek, a Rodostói Magyar Baráti Társaság elnökének és tagjainak köszönhető, hogy ma már Mikes Kelemen Emlékpark is van Rodostóban. Itt állítottak fel egy jelképes sírt Mikes Kelemen emlékére. Az emlékmű márványtömbjén helyezték el Györfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész által adományozott bronz Mikes Kelemen reliefet.

Az elmúlt években – az említetteken túl – több tudományos konferenciát és előadást szerveztek, hogy jobban megismerjék az itteni emberek a magyar kultúrát és a közös történelmi emlékeket. Ilyen tudományos konferencia megszervezéséhez nyújtottak aktív segítséget az Isztambuli Geothe Intézetnek egy EU-s pályázat keretében megszervezett – European Literature Goes to Turkey – Turkish Literature Goes to Europe című – projektjéhez, melynek részeként került sor R. Várkonyi Ágnes Zrínyi Ilona Európa legbátrabb asszonya című kötetének rodostói bemutatójára is, az akadémikus szerző részvételével.

A fentiekből is látható, hogy milyen gazdag és tartalmas kulturális programokhoz nyújt tiszteletbeli konzulunk segítséget a helyi baráti társasággal együttműködve.

F. Tóth Tibor