Erdogan eddig ügyesen menedzselte az ilyen kihívásokat

Törökországban óriási tüntetéshullám zajlik március 19-e óta, amikor is letartóztatták Isztambul polgármesterét, Ekrem Imamoglut, aki a fő kihívója lehetne Erdogan elnöknek.

Tíz és százezrek vonulnak utcára, szombaton is így volt. A témában Csicsmann Lászlót, a Külügyi Intézet vezető kutatóját, a Corvinus Egyetem tanárát kérdeztük az ATV Start című műsorában.

Tíz éve nem volt ekkora tiltakozáshullám Törökországban. Alapvetően mi a problémája a török embereknek? A demokráciaféltés, a gazdasági helyzet, vagy ezek elegye?

A kettő egyszerre. Gazdasági szempontól 2023 egy rendkívül rossz év volt. De még idén januárban is 42 százalék felett volt az infláció éves szinten, és az év végére is csak 24 százalékra mérséklődhet. Emellett van egy politikai kérdés: a tüntetők úgy látják, hogy Erdogan előkészíti a talajt az újabb ciklusához. 2023-ban volt egy elég szoros eredménnyel járó elnökválasztás. A következő 2028-ban lenne esedékes, amelyen azonban az alkotmány szerint már nem indulhatna újra Erdogan. Ő viszont előrehozott választásokat akar tartani, vélhetően ez áll a mostani események hátterében. Egyes török alkotmányjogi értelmezések szerint ugyanis az előrehozott választás azt jelenti, hogy az elnök nem tölti ki a második ciklust, tehát újra indulhat.

Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy már a ’23-as elnökválasztás is rendkívül szorosan alakult. Ekrem Imamoglut terrorizmus, illetve korrupció vádjával helyezték előzetes letartóztatásba, majd március 23-án börtönbe zárták, éppen azon a napon, amikor a pártja, a Köztársasági Néppárt bejelentette, hogy ő lesz az elnökjelölt a következő elnökválasztáson. Nyilvánvaló, hogy a két esemény szorosan összefügg.

Mire hivatkozik Erdogan, miért kellene előrehozott választást tartani? Hiszen az általában az adott hatalom kritikája is.

Egyelőre nem beszél erről, de az elemzők így sejtik. Ráadásul jelen pillanatban kedvezőnek tűnik a geopolitikai helyzet is ehhez: bár egy EU-s delegáció az elmúlt napokban meglátogatta Imamoglut a börtönben, ezzel együtt sokan mondják, hogy az EU-nak most nem érdeke Törökországot magára haragítania. Európa mással van elfoglalva: Trumppal és Oroszországgal. Bizonyos értelemben Törökországnak kulcsfontosságú szerepe van többek között az ukrajnai kérdésben, a menekültek kérdésében. Az EU nincs abban a helyzetben, hogy jelentősebb nyomást gyakorolhatna Erdoganra, aki így nagyobb külső nyomás nélkül véghez viheti ezt a belpolitikai fordulatot.

Folytatás

Forrás: www.atv.hu