Elkerülték a recessziót a törökök, de milyen áron?

Nőtt Törökország gazdasága 2020 negyedik negyedévében és az év egészében, így azon kivételek közé került, amelyek recesszió nélkül vészelték át a koronavírus-járvány csapásait.

A növekedésnek azonban súlyos ára volt: az olcsó hitelek rekordmélységbe taszították a török líra árfolyamát, leapasztották az ország devizatartalékait, szították az inflációt és hátráltatták a munkahelyteremtést. A török statisztikai hivatal hétfőn közölte, hogy október-decemberben szezonális és naptárhatással kiigazítva 1,7 százalékkal nőtt a hazai össztermék (GDP) az előző negyedévhez képest. Éves összehasonlításban 5,9 százalékkal ugrott meg a GDP a negyedik negyedévben, lassult az ütem a harmadik negyedévben mért 6,3 százalékos emelkedéshez képest.

Elemzők erősebb növekedésre, 7,1 százalékos ütemre számítottak a negyedik negyedévről. A 2020-as év egészében 1,8 százalékkal nőtt a török gazdaság, gyorsult az ütem a 2019-ben mért 0,9 százalékhoz képest. Folyó áron számolva 16,8 százalékkal, 5047 milliárd 909 millió török lírára emelkedett a GDP értéke. Az egy főre jutó GDP értéke 60 ezer 537 líra, azaz 8599 dollár volt. A háztartások fogyasztása, amely a GDP 56,4 százalékét tette ki, 3,2 százalékkal nőtt tavaly.

A negyedik negyedévben a háztartások fogyasztása éves összevetésben 8,2 százalékkal, a kormányzati kiadások 10,3 százalékkal, az állótőke-beruházások pedig 10,3 százalékkal nőttek. Tavaly az export értéke 15,4 százalékkal csökkent, az importé viszont 7,4 százalékkal nőtt, míg október-decemberben a kivitel stagnált, a behozatal pedig 2,4 százalékkal kúszott feljebb. A tavalyi második félévben, amikor a GDP-növekedés üteme meghaladta a potenciális rátát, a növekedés hajtóereje az állami bankok hitelkihelyezése volt.

A járvány első hulláma által okozott gazdasági károk ellensúlyozására az állami bankok majdnem kétszer annyi hitelt helyeztek ki, mint egy évvel korábban. A 2020-as évet tekintve Törökország gazdasági mutatói felülmúlták minden feltörekvő országét és a G20-csoport tagjaiét, kivéve Kínát. Eközben azonban az éves összevetésű infláció 15 százalékra szökött fel, az ország devizatartalékai a 2019. december végi 78 milliárd dollárról 48,5 milliárd dollárra csökkentek 2020 végére, a török líra mintegy 20 százalékkal gyengült tavaly, a dollárhoz viszonyított árfolyama májusban történelmi mélyponton is járt.

A török gazdaság teljesítménye csak a második negyedévben csökkent tavaly. A fellendülés azonban nem volt kiegyensúlyozott, és végső soron súlyosbította az ország bizonyos külső sebezhetőségeit. Miközben a pénzügyi szektor aktivitása több mint 21 százalékkal nőtt tavaly, az idegenforgalom és más szolgáltatások 4,3 százalékkal estek vissza, az építőipari termelés pedig 3,5 százalékkal csökkent. Elemzők arra számítanak, hogy idén 5 százalékkal bővülhet a török gazdaság a szigorú monetáris politika ellenére is. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a múlt héten az jósolta, hogy akár a 6 százalékot is elérheti a GDP-növekedés üteme.

Forrás: www.tozsdeforum.hu