![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Az európai kontinens egyedülálló gazdasági és energetikai nehézségekkel kell szembe nézzen az ukrajnai háború kitörése óta.
Az orosz-EU kapcsolatok markáns megromlásával, Európa legnagyobb kőolaj-, földgáz- és szénexportőrét veszítette el, s a fosszilis energiahordozók miatti importfüggőségének megoldása még inkább aktuálissá vált. A megújuló energiaforrásokra történő átállás azonban egyelőre nem nyújt teljes körű megoldást Európa számára, s az orosz fosszilis energiahordozókat jelenleg csak más országok fosszilis energiahordozóival tudja helyettesíteni.
Az Európai Unió új partnerek felkutatása után kell nézzen, de ez sokszor a már mások által lekötött nyersanyagmennyiségek, a korábban megkötött hosszútávú szerződések és a kiépítetlen infrastruktúra miatt nem kínál azonnali és adekvát megoldást. Elsősorban a cseppfolyósított gázbehozatalhoz nem megfelelő európai feltételek (hiányzó LNG terminálok) okoznak fennakadást.
A földgáz egyelőre nélkülözhetetlen
A földgáz azon túl, hogy a legelterjedtebb fűtésre használt, szénhidrogén alapú energiahordozó, a villamos energia előállításában is jelentős arányban képviselteti magát. Ráadásul az EU energiastratégiája a zöld átmenetet a földgázra alapozta, akár a gáz arányának növelésével.
Elengedhetetlensége azzal magyarázható, hogy akkor is képes villamos energiát előállítani, amikor az időjárási viszonyok blokkolják a megújulókat, s egészen addig, amíg a zöld termeléssel előállított villamos energia nagy mennyiségű tárolására nem talál megoldást a tudomány, ez jelentősen növeli szerepét az államok energiakosarában.
Éppen ezért világosan látszik, hogy ha a fosszilis energiabefektetések fölött Európában el is ment már az idő, ez alól kivételt kell egyelőre képezzen a földgáz.
Törökország a földgáz gyűrűjében
Térségünk energiaellátásában a jövőben még jelentősebb szerephez juthat Törökország, hiszen amellett, hogy Európa és Ázsia fosszilis energiahordozókban gazdag országai közt képez hidat, saját energiaforrásokban is bővelkedik (megújuló és fosszilis egyaránt).
A világ bizonyított olaj- és földgázkészletének hozzávetőlegesen 60%-ával szomszédos Törökország, földrajzi adottságainak köszönhetően méltán válhatna Európa és a Közel-Kelet, a Földközi-, és a Fekete-tenger, illetve a Kaukázus régiói közt kulcsfontosságú földgáz-elosztóponttá.
Elmélyülő orosz/azeri/iráni energetikai együttműködéseit és geográfiai helyzetét figyelembe véve, régiója legnagyobb nemzetközi földgáz-piaci várományosa. Ennek megvalósulása jelentősen hozzájárulna az Európai Unió földgáz-ellátásának diverzifikálásához, beleértve a magyar energiabiztonság javítását is a déli irányú ellátás növelésével.