Egy török ünnep is védte hazánkat Szulejmántól

A hagyomány szerint október végén, Kászim napján az Oszmán Birodalom hadseregének be kellett fejeznie a hadakozást, és visszavonulnia téli szállására. Ezen a jogalapon nemegyszer még a janicsárok is fellázadtak a parancsnokok ellen, és otthagyták az ostromot.

Kászim napja – azaz a keresztényeknél Szent Demeter napja – mindig október 26-ra esik; ez az egyetlen az iszlám ünnepei között, amelyik nem mozog holdjárástól vagy napjárástól függően a naptárban – mondta el nekünk Varga Szabolcs történész, a Pécsi Hittudományi Főiskola tanára.

Alapvetően egy pásztorünnepről beszélünk: ahogy a keresztény világban is, április végén kihajtották az állatokat, Szent Demeter – avagy Kászim – napján pedig behajtották őket, mert október végétől már nem volt elég legelő nekik.

Így a nomád eredetű, pásztorkodó török törzsek hagyományaiból is következett, hogy ennek megfelelően a hadsereg is hazatér, amikor az állatoknak – lovaknak, tevéknek, öszvéreknek – nem jut már elég friss legelő. Demeter, illetve Kászim napja az állatok behajtása hagyományos dátumának számított, és ez bizonyos fokig érvényes volt európai hódításaik idején a hadászatban is. A hadjáratban részt vevő, hatalmas állatállománynak ugyanis rengeteg takarmány kellett, és mivel a hideg beálltával elfogytak a megfelelő legelők, muszáj volt visszafordulni, hogy még a nagy havazások előtt átérjenek állataikkal a Balkán-hegység hágóin.

Folytatás

Forrás: mno.hu