354 éve, 1663. október 18-án született Savoyai Jenő, a török elleni háborúk és a spanyol örökösödési háború legkiválóbb császári hadvezére. Személyes bátorságát mutatja, hogy 24 csatája közben 13 alkalommal sebesült meg.
Anyja Mazarin bíboros unokahúga, apja hivatalosan a savoyai herceg, a pletykák szerint azonban a Napkirály, XIV. Lajos volt. Anyja 1673-ban a versailles-i udvari intrikákban alulmaradt, s Brüsszelbe kellett menekülnie, fiát ettől kezdve unokahúga nevelte. A gyenge fizikumú, kistermetű Jenőt a király papnak szánta, ő azonban katonai pályára vágyott. Miután Lajos ezt a kívánságát megtagadta, a sértett fiatalember I. Lipót osztrák császárnak ajánlotta fel kardját.
1683-ban részt vett a Bécset ostromló törökök szétverésében, s vitézsége révén hamarosan egy dragonyosezred parancsnoka, 22 évesen pedig már tábornok lett. 1686-ban a Budát felszabadító hadak alvezére volt, s annyira kitüntette magát a csatamezőn, hogy 1687-ben ő vihette meg a nagyharsányi diadal hírét Bécsbe. 1688-ban, a kilencéves háború kitörésekor Nyugatra vezényelték, Észak-Itáliában hadakozott a franciák ellen. Az ingadozó és végül különbékét kötő savoyai herceggel szemben szilárdan kitartott a császár mellett, hűségéért 29 évesen tábornaggyá nevezték ki.
Forrás: mult-kor.hu