Egy kis történelem: (1943 – November) A török rejtély – svájci megvilágitásban

Basel, 1943 november 4.
„A török rejtély” címmel figyelemreméltó cikket közöl a Basler Nachrichten egyik legutóbbi számában. A cikkíró megállapítja, hogy keleti hadszíntér eseményei következtében a háború közelebb jutott Törökországhoz. A felelős török államférfiak már régóta elrendelték az erős részleges mozgósítást és több ízben félreérthetlenül kijelentették, hogy Törökország kitart semlegessége mellett s minden támadójával szemben megvédi magát.

A cikkíró ezután rámutat arra, hogy addig, amíg a német csapatok Nyugat-Európában és Észak-Európában, a Balkánon és Oroszországban győzelmet győzelem után arattak, tul kockázatos lett volna Törökország számára Németország és szövetségesei ellen fegyvert fogni. A középkeleti angol hadsereg, amelyet éppen akkor szerveztek, nem hozhatott volna segítséget. Az 1939 októberében megkötött angol-francia-török kölcsönös segélynyújtási egyezmény ugyan kötelezte Törökországot, hogy katonai segítséget nyújtson az esetre, ha egy harmadik állam megtámadna valamely földközi-tengeri országot. Csakhogy Franciaország 1940 nyarán, összeomlása után kiesett mint szerződő fél. Törökország azonban Franciaországgal és Angliával, nem pedig egyedül Angliával szemben kötelezte magát segélynyújtásra s egyébként is csak akkor lehetett volna kötelezőnek tekinteni ezt a kötelezettséget, ha teljesítése nem jár annyi kockázattal, mint 1940-41-ben lett volna.

Másrészt Törökország nem engedte át terültén a német csapatokat sem Szuez és Elő-India ellen. Az 1942-iki oroszországi harci események sem csábították Törökországot arra, hogy Németország oldalán beavatkozzék a háborúba. Az orosz-török barátsági és megnemtámadási szerződés is visszatartotta a török kormányt ilyen lépéstől. Most, hogy a német hadvezetőség tervszerűen megrövidíti keleti arcvonalát s hogy a brit-amerikai flotta uralkodik a Földközi-tengeren és az angolszász csapatok partra szálltak Olaszországban, Törökországnak nem kell attól tartani, hogy a szövetségesek rajta keresztül akarják a Balkánt megtámadni, mert erre a célra ott van Észak-Afrika és Itália.

A svájci lap megállapítja, hogy a német-török barátsági szerződés ugyan értékes katonai és diplomáciai fedezet volt a német keleti hadsereg háta mögött, de egyszersmind katonai és diplomáciai szempontból egyaránt védte Törökországot is Németországgal szemben, hogy rajta keresztül vonuljon a Szuez-csatorna és Kelet ellen. És Bulgária sem pusztán Oroszországra való tekintettel, hanem a fegyveres török semlegesség miatt nem bocsátkozott nagyobb háborús kalandba eddig. Törökország tehát, írja a svájci lap, semleges magatartásával jelentékenyen nagyobb szolgálatot teljesített a szövetségeseknek, mint a tengelyhatalmaknak.

Egyelőre azonban nincs jele annak, hogy a szövetségesek Törökországot „semleges segítségért” meg akarnák jutalmazni. Sőt ellenkezően! Az ismételt orosz szemrehányás csaknem fenyegetésnek tűnik. S nemrég Angliában kijelentették, hogy bizonyos semlegességükhöz ragaszkodó államok nem számíthatnak arra, hogy bevonják őket és szót engednek számukra a jövendő béketárgyalások és határrendezések során. A Dodekanezosz szigeteit, londoni hír szerint Görögországnak akarják juttatni.

2012-02-11
huszadikszazad