![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
A Mohácsi csatavesztéshez, és az azt követő, tragikus végkifejletbe torkolló 15 évhez vezető út első kockáit Mátyás halála után, 1490-ben rakták le a nemzetet saját magukkal azonosító főurak. A keménykezű, és saját korát meghaladó módon abszolutisztikusan uralkodó Hunyadi Mátyás után a derék urak olyan királyra vágytak, „akinek üstökét szilárdan a markunkban tartjuk”. II. Ulászló cseh király személye tökéletes választás volt az uraknak, és tragédia az országnak.
Dobzse László az ideális király
II. Ulászló IV. Kázmér lengyel király, és Habsburg Erzsébet elsőszülött fiaként látta meg a napvilágot, 560 évvel ezelőtt, 1456. március 1-én. Mindössze 15 éves volt, amikor 1471-ben cseh királlyá koronázták. A jó szándékú, ám de a döntésektől betegesen irtózó, és komolyan befolyásolható ifjú uralkodó dédanyja,
Cillei Borbála révén távoli atyafiságban állt az Árpád-házzal,
ami majd két évtizeddel később fontos érv lesz az őt mindenáron a magyar trónon látni szerető főrendek kezében.
II. Ulászló nem sokáig élvezhette az uralkodás felhőtlen örömeit,
a minden hájjal megkent, és Mátyás esküdt ellenségének számító III. Frigyes német-római császár, jó Habsburg szokás szerint mással szerette volna kikapartatni a gesztenyét legfőbb riválisa, a Nagy Károly császári koronájára ugyancsak szemet vetett Mátyás ellenében.
Ulászló számára Podjebárd György cseh király halála nyitotta meg az utat a trónhoz,
ám a korona elnyerésének súlyos feltétele volt.
Ulászlónak cseh királlyá koronázása ellenében ugyanis meg kellett ígérnie a rendeknek, hogy fellép a fél országot megszállása alatt tartó Mátyás ellen. Az ígéretet könnyű szívvel megtette, ám amikor a kivitelezéssel szembesült, a békés természetű, és a mindennek, csak hadvezértípusnak nem mondható király megrettent. Igyekezett elodázni a rettegett fekete sereg elleni hadba szállást, ám a cseh rendek egyre dühödtebben követelték az erélytelen uralkodótól koronázási ígérete betartását.
origo.hu
