Csodanövények: a szentjánoskenyérfa, melynek magja mértékegységgé vált

A szentjánoskenyérfa gondoskodás mellett megél ugyan Magyarországon is, de igazi hazája a mediterrán térség. Törökországban – vagy tőle keletebbre – bárhol találkozhatunk vele. A gyakran óriási méretűre növő fa lombja alatt megpihenhet az árnyékra vágyó ember és állat, a földön rengeteg lehullott termést találhatunk. Azon kívül, hogy fogyasztásra is alkalmas, magja mértékegységként is szolgált, sőt egy elterjedt közmondás is kapcsolható hozzá.

Nevének eredete

Két helyen is szerepel a Bibliában.

Az egyik a tékozló fiú története, mely szerint két testvér közül az egyik fiú elpazarolta az apai örökségből kapott részét, végül disznópásztornak állt. Már odáig jutott, hogy a disznóknak takarmányként adott szentjánoskenyeret ette. Ezután tért vissza apjához, akitől bocsánatot kért. Így vált a nyomor jelképévé a növény az akkori időkben, ám a történet jelképezi a jó útra való visszatérést is.

A másik Keresztelő János története, aki – egyes források szerint – szentjánoskenyér-termést evett a sivatagban, innen ered a neve is.

Török neve sokkal egyértelműbb, ugyanis a keçiboynuzu szó annyit tesz: kecskeszarv. A termés pedig egyértelműen emlékeztet a kecske szarvának formájára, sőt színére is. Népiesen egyébként harnupként is emlegetik, ne lepődjenek meg, ha a piacon így látják kiírva.

A növényeknél illik megadni a latin nevet is: a Ceratonia siliqua a hüvelyesek rendjébe, a pillangósvirágúak családjába tartozó, örökzöld, fás szárú növényfaj.

1 mag = 1 karát

Az arab nyelvben a növény elnevezése kırat, mely biztosan mindenkit emlékeztet a karát szóra. Nem tévedés: a karát szó, sőt a mértékegység is a szentjánoskenyérfának, pontosabban a termés magjának köszönhető.

A természetben található egyetlen növény, melynek magja mindig ugyanannyi súlyt nyom. 1 db mag súlya megegyezik 1 karáttal, ami a gramm ötöde. Mértékegységként való alkalmazása elterjedt volt a teljes szeldzsuk, arab, majd oszmán világban.

Ha túl csinosan öltöztél

Ha a megszokotthoz képest valaki túl csinosan, feltűnően öltözik fel, Törökországban azt mondják neki: „iki dirhem, bir çekirdek olmuşsun”. A mondás szó szerint azt jelenti: két dirhem és egy mag lettél.

Mivel fent már megismertük a mértékegységet, így már tudjuk, hogy itt a szentjánoskenyérfa magjáról lehet szó. Az arab világban az okka (kb. 1283 gramm) volt a megszokott súlymérték, ám az érzékenyebb mérlegek esetében a dirhemet alkalmazták, ebben mérték például az aranyat. 32 mag egyezett meg 2 dirhemmel, és hogy az eladó becsületességét megmutassa, hozzá szokott tenni még 1 magnyit a nemesfémből. Innen a mondás, mely kifejezi, hogy oly szép vagy, hogy megérsz két dirhemet és még egy magot is.

A növény felhasználása, étkezésben beöltött szerepe

A szentjánoskenyér magvait több módon fel lehet használni.

Ókori források szerint az egyiptomi balzsamozásnál gumiszerű anyagot készítettek belőle. Ma ezt az anyagot az élelmiszeripar, a papíripar és a textilipar használja.

Cellulózt és pektint is tartalmaz, íze ezért édeskés. A karob nem tartalmaz glutént, laktózt, koleszterint, ráadásul nátriumszegény, így kisgyermekek és allergiások is fogyaszthatják. Magyarországon karobpor néven árulják. Törökországban pekmezt is készítenek belőle.

A karobos ételek gátolják a hasmenést, gyulladásgátló hatása lévén a belek gyógyítására alkalmas. Csökkenti az éhségérzetet, így a fogyókúrázók szívesen alkalmazzák súlycsökkentés céljából, mert pótolja a kakaót és a csokoládét.

Információk forrása: a növény leírása és termesztés részletei az ankert.hu weboldalon, a karátra és a mondásra vonatozó információk a gazetemerhaba oldalon olvashatók, recepteket a mindmegette.hu oldalon találhatnak.

Erdem Éva – Türkinfo