Sabahattin Ali: A fal
Hosszú ideig raboskodtam egy vastag falakkal körülvett tengerparti börtönben. A köves zárkákat betöltötte a falaknak csapódó hullámok moraja, és távoli utazásokra csábított. A falak...
Refik Halit Karay: A szürke szamár
A gyerekek vízért mentek a folyóra. Visszatérőben újságolták, hogy a hegyi úton egy öregember fekszik, egy szürke szamár pedig szabadon kószál körülötte.
– Menjünk, emberek!...
Rıfat Ilgaz: Szóra sem érdemes!
Akkoriban épp munkalehetőség után kutattam, miután a csőd szélén állt az újság, ahol eddig dolgoztam.
A háztulajdonos pont a legalkalmatlanabb pillanatban zörgetett az ajtómon azzal,...
Refik Halit Karay: A suszter
A hajó elvált a rakparttól és távolodni kezdett a Márvány-tenger irányába. Az a pár ember, aki a kis utast kikísérte, egyszeriben nagy megkönnyebbülést érzett:...
Cemal Süreya: A te apád meghalt már valaha?
A te apád meghalt már valaha?
Az enyém egyszer meghalt- vak lettem
Megmosták elvették elvitték
Ezt apámtól nem vártam- vak lettem
Te voltál már hamamban valaha?
Én egyszer voltam...
Orhan Pamuk saját múzeumot nyit
Amikor irodalmi hírekben feltűnik Orhan Pamuk neve, sokszor előre tudjuk, hogy arról lesz szó, hogy a török író konfliktusba keveredett szülőhazájával vagy az iszlám...
Orhan Pamuk: Isztambul
Nem kétséges, városregénnyel van dolgunk, mégpedig a legizgalmasabb fajtából. Egyszerre figyelemre méltó kultúrtörténeti munka, a szerző hangulati szűrőin megrostált személyes vallomás, érdekfeszítő memoár, ugyanakkor...
Dervismesék
A dervis és a fösvény esete
A dervis egy fösvény ember házába tért be alamizsnáért.
A fösvény így szólt hozzá: Szívesen teljesítem a kérésedet, de csak...
Nazım Hikmet: Szomorúfűz
Nazim Hikmet: Szomorúfűz
Hol víz csobog,
Egy szomorúfűz
Tükörképére mosolyog,
Haját a vízben mossa…
A semmiből megjelenve,
Pengeéles kardokkal
Fánkat megsebezve,
Vörös lovasok vágtatnak Napnyugatra!
Hirtelen,
Mint madárka,
Minek szárnya eltörik,
Jaj, egy lovas elbukik!
Nem kiált,
Nem...
Cemal Süreya: Vedd hát el egészen
Cemal Süreya: Vedd hát el egészen
Hát végül mégis
Meghalok én is, Istenem.
Persze, a halál
Mindenkit korán talál meg.
De, mit most visszakapsz,
Szép az az élet…
Vedd hát el...