Bengi Kurtcebe, a tortaművészet mestere – Merve Baran cikke

Mindannyian hallottunk már az újhullámos kávézókról, de él egy nő Törökországban, Bengi Kurtcebe, aki teljesen új módon közelítve a süteményekhez valami különlegeset hozott létre Isztambulba. Tortái valóságos műalkotások. Az Instagramon is több ezer követője van.

Napjainkban nehéz olyan cukrászdát találni, ahol banánnal töltött tortaszeletet ehetek, főleg olyat, amelynek olyan az íze, mint gyerekkoromban volt. Furcsa számomra, hogy gyermekkorom kedvenc süteményét egyre nehezebb megtalálni, pedig a városban majdnem minden sarkon van egy cukrászda.

A számítástechnika fejlődésével napjainkban inkább a virtuális térben nézegetünk süteményeket, ahelyett, hogy a cukrászda kirakatában lévő süticsodákban gyönyörködnénk.

Egyik nap, amikor az Instagramot böngésztem, nagyon érdekes bejegyzésen akadt meg a szemem. Egy tortát ábrázolt lufikkal a tetején, kedvenc mozimból, a Fel! című animációs filmből. Mindig is szerettem ezt a filmet, ezért természetesen rákattintottam a felhasználó nevére, hogy jobban szemügyre vegyem. Nem csalódtam. A profil, @bengikurtcebe (Bengi Kurtcebe) valós személyt takart, aki tortakészítéssel foglalkozik és vezető cukrásza, illetve tulajdonosa a „Le Fırın” nevű üzletnek, mely Isztambulban, Göktürkben található.

Hogyan készült az első torta?

Az emberek évszázadok óta sütöttek kenyeret. Egyszercsak egy lángelme édesített a tésztán, ami a lehetőségek új tárházát nyitotta meg.

Az ókori görög és római tésztakészítés kultúrája hanyatlásnak indult a Római Birodalom bukása után, de az amerikaiak segítségével újra előtérbe került. Az új kontinens felfedezésével a cukor és a kakaó is eljutott Európába. Az 1789-es francia forradalom áttörést jelentett a tésztaiparban, amikor a neves francia pékek szétszóródtak egész Európában.

A francia királyi udvarban és a francia arisztokrata családoknál dolgozó cukrászok a forradalom után elvesztették munkájukat, ezért saját cukrászdákat nyitottak Franciaországban és Európa más városaiban is, így a sütemények mindenki számára hozzáférhetőek lettek. Azt mondhatjuk, hogy a modern süteménykészítés művészete Franciaországból származik. A sütemények történetében igazi áttörést jelentett, hogy Francois Vatel „feltalálta” a tejszínhabot a 18. században. A 19. században Párizs lett a sütemények fővárosa. A 20. században a sütemények készítésének és minőségének fejlődésével a sütés teljesen új szintre került. A konyhaművészeti technológia azóta sokat fejlődött, sokféle anyagot használnak.

Formabontó kinézetű sütemények

Bengi Kurtcebe egyedien közelíti meg a sütést. Nem csak finomak süteményei, de eredetiek és különlegesek is. Készített már „zöldségleves” témájú tortát és olyat is, amelyet a Kis herceg inspirált.

„A torta boldoggá teszi az embereket” – mondta Kurtcebe. Számára az, hogy egy szelet tortát adhat a vendégeknek, igazi boldogság.

Tortái a születésnapi ünnepségek, házassági évfordulók, esküvők, gyerekváró bulik, keresztelők és a házibulik sztárjai. Az emberek életük legboldogabb pillanataiban szívesen esznek tortát, azt is mondhatjuk, hogy a sütemények különleges helyet foglalnak el a szívünkben – ezt tükrözi a torta díszítése és tálalása is.

Kurtcebe rendkívül sikeres munkájában, de karrierje egészen máshonnan indult.

Utazás a kulináris művészet világába

Kurtcebe szorgalmas, idealista családból származik, hagyományos iskolába járt, és a kulináris művészetekkel csak évekkel később kezdett el foglalkozni. Miután befejezte tanulmányait a jónevű Robert College-ban, Chicagóba utazott, hogy belsőépítészetet tanuljon. Amerikában kezdett a kulináris művészetekkel ismerkedni. Amikor elhatározta, hogy főzéssel fog foglalkozni, több szakáccsal is találkozott, akik naponta 18 órát dolgoztak, de látta rajtuk, hogy még így is szeretik, amit csinálnak.

„Számomra az, hogy cukrász lehetek, olyan dolog, amire mindenki vágyik gyerekkorában. Kell az, hogy az ember elkötelezett legyen az iránt, amivel foglalkozik” – mondta.

Miután visszatért Törökországba, belsőépítészként kezdett el dolgozni, de nem sokáig folytatta ezt a munkát, mert rájött, hogy valami egészen mást akar. Elmondta szüleinek, hogy valóra akarja váltani álmát, és egy étteremben akar dolgozni.

Hirtelen elhatározásában, hogy belsőépítészből cukrász legyen, az is közrejátszott, hogy találkozott az Asmalımescit étterem tulajdonosával, Esen Blake-kel.

Bár szülei úgy gondolták, hogy érdeklődése a kulináris művészetek iránt csak átmeneti, Kurtcebe mégis egyre keményebben dolgozott. Az éttermi konyha minden részlegén kipróbálta magát, és végül elhatározta, hogy nyit egy pékséget.

Miután megtalálta a tökéletes helyet, csalódnia kellett, mert a városi szabályozások sok akadályt gördítettek útjába. Ekkor eszébe jutott a francia királyné, Marie Antoinette híres mondása: „Ha nincs kenyerük, egyenek kalácsot!” – válaszolt a királyné, mikor felrótták, hogy a népnek nincs mit ennie.

Ezek után elhatározta, hogy a pékséget átalakítja cukrászdává, de nem szokványos cukrászdát képzelt el. Az üzletnek a „Le Fırın” nevet adta, mely a pékség török nevéből és a francia le névelőből tevődik össze.

„A nagyapám azt szerette volna, ha török nevet adok a cukrászdának, de én egy kis franciás csavart is akartam belevinni, ezért lett ez a név.”

Ezzel létrejött a „Le Fırın” és a közösségi média jelenségévé vált.

Később a tortáiról készített képeket elkezdte feltölteni Instagram-profiljára, ahol mára már 136.000 követője van. Hetente hirdet versenyt Instagram-oldalán követői között, akik az #ohabupastami hashtaggel megjelölt képeikkel vehetnek részt benne.

A cukrászdában jelenleg 10 nő dolgozik, köztük Kurtcebe is. Kemény munkája és kreativitása révén a török nők egyre jobban érdeklődnek a modern sütemények és torták iránt.

Kurtcebe legnépszerűbb alkotásai között olyanok vannak, mint a ramadáni pide, egy Nokia 3310-es, egy barbecue parti vagy egy kívánságfa.

A cukrásznő most azt tervezi, hogy beutazza Törökországot és előadást tart a nőknek. Workshopokat is szeretne szervezni, ahol az érdeklődők megtanulhatják azokat a technikákat, amelyeket ő is használ, mindezt egy szociális felelősségvállalási projekt keretében, és nem kérne pénzt mindezért cserébe. Az embereket ingyen tanítaná, és cserébe nekik csak 4 új embert kellene beszervezniük, akik szintén meg akarják tanulni a tortadíszítés művészetét.

Forrás: Daily Sabah

Kollár Kata – Türkinfo