Beleremeg Erdoğan rendszere a 80 százalékos inflációba

• Törökország gazdasága a kétezres évek óta dinamikusan fejlődik, a 2021. év végén berobbant infláció azonban mostanra 80 százalékra nőtt.
• A drágulást sok tényező mellett leginkább a török líra elértéktelenedése, és Recep Tayyip Erdoğan elnök minden gazdasági elmélettel szembemenő kamatpolitikája okozza.
• Az infláció megtépázta az Erdoğan mögött álló pártok népszerűségét, a közvélemény-kutatásokban pedig ma már az Európa-párti, ellenzéki, kemalista pártszövetség vezet. Kérdés, megtartják-e a jövő évi választásokat, és ha igen, mennyire lesznek azok demokratikusak.
• Erdoğan saját gazdasági elképzeléseivel húzná ki az országot a válságból, kérdés, hogy talpra állás vagy összeomlás lesz a történet vége.

Növekvő szegénység, elértéktelenedő fizetések és egy ország, amelyben mindenki igyekszik megszabadulni a készpénztől, hogy valutára váltsa – ha 80 százalékos inflációról hallunk, leggyakrabban Latin-Amerika, vagy az 1920-as évek Európája jut eszünkbe. Pedig idén nyáron nem valami évek óta bukdácsoló harmadik világbeli állam, hanem az utóbbi két évtizedben kiváló gazdasági eredményeket produkáló Törökország került mindezekkel reflektorfénybe.

Az infláció persze globális jelenség, de Törökország a 80 százalékos értékkel messze veri a hasonló fejlettségi szintű országokat. A brutális drágulásnak pedig megvan a következménye: a török reálbérek hónapról hónapra csökkennek, a társadalmi egyenlőtlenségek növekednek, és egy év alatt százezrek csúsztak szegénységbe.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök kitart amellett, hogy a gazdaság „ki fogja nőni magát az inflációból”, az ellen pedig teljesen felesleges tenni. A törökök nagy része azonban nem ezt érzi, az elszegényedéssel együtt pedig Erdoğan pártjának támogatottsága is lejtőre került. Törökországban jövő júniusban tartanak választásokat, és a felmérések szerint ma az ellenzék népszerűbb a kormánypártnál, ami feladja a leckét az országot egyre diktatorikusabban vezető Erdoğannak.

A nagy kérdés viszont tényleg az: lehetséges-e „kinőni” ekkora inflációt, vagy az ország visszafordíthatatlan válságspirálba került.

Egykor gazdasági csodának nevezték

Törökország a második világháború után még egy szegény, jellemzően mezőgazdasági ország volt, amely leginkább csak stratégiai elhelyezkedése és olajtartalékai miatt volt fenn a gazdasági világtérképen. Az ország a világháború utáni globális konjuktúrát is csak részben volt képes kihasználni: a nagy népszaporulat mellett az egy főre jutó GDP a hetvenes évekig alig nőtt, majd az olajválságot megszenvedve igazából csak a kilencvenes években kezdett el emelkedni.

Részletek>>>