Atatürk geometria könyve

Ma, amikor mintha a világ azon versenyezne, ki tud viccesebb képet vagy videót feltenni az országa miniszterelnökéről, akkor nehéz elhinni, hogy alig 100 éve egy ex-elnök matematikai és történelmi könyveket ír.

Mustafa Kemal* Atatürk az utolsó éveiben visszavonult a politikai csatatérről, hogy inkább az országa tudományos felzárkózásban segítsen. Az Oszmán Birodalom (és ami maradt belőle) ugyanis nagyon el volt maradva.

De nemcsak hogy néhány száz év késésben volt, hanem a török nemzeti érzés, a nacionalizmus is szinte teljesen hiányzott. A népmeséket és a népdalokat szinte a feledés mocsarából kellett visszacibálni. Nem volt olyan, hogy igazi török nyelv. Nem is beszélve az írásról, ami egy arab-török-oszmán kuszaság volt. A Török Köztársaság kikiáltása után hatalmas feladat várt nyelvészekre, történészekre és folkloristákra (nekik kiemelkedő magyarok is segítettek, köztük Kúnos Ignác). És persze a tudományágak tanáraira is.

Itt egy érdekes problémákba futottak bele, ami arra sarkalta Atatürköt, hogy a témába jobban bele kell mélyedni, és végül erről még könyvet is írt.

Nem arról van szó, hogy a Pitagorasz-tétel új bizonyítását fedezte fel, sem pedig a Pi-t számolta ki 15 millió helyiértékig. Ennél sokkal egyszerűbb, mindennaposabb, de mégis égetőbb problémáról volt szó: a matematikai elnevezésről.

Nem véletlen, hogy a háromszöget háromszögnek hívjuk. Hiszen mit is jelent ez? Egy olyan síkidomot, aminek 3 szöge van. A síkidom is jelent valamit: a síkban (2 dimenzióban) egy elem. És így tovább. Bárkinek mondjuk azt, hogy háromszög, azonnal tudja, miről is van szó. Még akkor is, ha nem a matek volt az illető kedvenc tantárgya.

Ezzel ellentétben ha a görög trigon elnevezést használnánk, már igencsak sokan lennének bajban. Vajon ki tudja elsőre, hogy a dodecagon mit jelent? Ő a tizenkétszög…

Folytatás

Forrás: isztambul.info