Arénázás az aréna körül

A nyelvőr szerepében is igen aktív Recep Tayyip Erdoğan török államfő legutóbbi döntése értelmében számos török futballklub kénytelen megváltoztatni saját stadionjának elnevezését. Erdoğan elnök ezen intézkedése azonban eltörpül II. Abdul Hamid szultán döntése mellett, aki – szintén nyelvi okokra hivatkozva – magát a futballt is megtiltotta az Oszmán Birodalom alattvalói számára. Egy magyar újságíró pedig azt írta: „A mi felfogásunk szerint mosolyogni való naivság a tiltó rendelkezésnek ez az indoklása, de hát ez már így volt Keleten”.

A közelmúltban számos híradás szólt arról a magyar nyelvű sajtóban, hogy Erdoğan török elnök hol az oszmán-török nyelv iskolai oktatásáról, hol úgy általában magáról a török nyelvről értekezik, de legutóbbi megnyilvánulásában éppen arról értesülhetett a hírolvasó közönség, hogy az elnök utasította az illetékes török minisztert: „töröljék az aréna szót a stadionok nevéből”. Ugyanebben a híradásban arról is olvashattunk, hogy az elnök ellenzi „az idegen szavak használatát cégtáblákon, illetve a sportlétesítményeken” is.

Homok és aréna

Erdoğan török elnök legutóbbi, a török nyelv védelme érdekében hozott intézkedése szerint tehát törölni kell az aréna kifejezést a stadionok nevéből. Ez az intézkedés több neves isztambuli futballklubot is érint: a Galatasaray Türk Telekom Arena, a Beşiktaş Vodafone Arena, de a korábbi Euroliga-győztes Fenerbahçe kosárlabda-csapatának Ülker Sports Arena elnevezésű stadionjának nevét is meg kell változtatni.
A török elnök egy isztambuli vallási iskola diplomaosztóján mondott beszédében az alábbi érveléssel támasztotta alá mondandóját:

„Ellenzem az aréna kifejezést. Tudják, mit csináltak a múltban az arénákban? Embereket marcangoltak ott vadállatok”.

Hogy a török elnök ellenszenvét a jövőben esetleg milyen más, az emberi élettel összeegyeztethetetlennek vélt szavak és kifejezések váltják még ki, előre nem sejthetjük. Az aréna szó védelmében azonban érdemes megjegyezni, hogy a szó egyrészt még a gladiátor- és állatversenyek idején sem kizárólag az Erdoğan által említett jelentéssel bírt, másrészt nem minden történelmi korszakban kötődött és kötődik kizárólag az Erdoğan által vizionált véres eseményekhez.

Az aréna szó ugyanis a latin (h)arēna ’föveny, homok; homokkal felszórt küzdőtér az amfiteátrumban’ szóból származik.

„A latin arena (homok) fogalom azzal a homokkal áll kapcsolatban, amivel a versenyek helyszínéül szolgáló küzdőteret felszórták.” – olvasható Wolfgang Behringer: A sport kultúrtörténete. Az ókori olimpiáktól napjainkig című művében; a dolog érdekességét pedig tovább árnyalja, hogy minden idők talán leghíresebb amfiteátruma (és annak arénája), a római Colosseum (az Amphiteatrum Flavium) ma a világ egyik legnépszerűbb turistalátványossága.

Öröm az ürömben, hogy Erdoğan elnök ellenszenve csupán az aréna szóra és nem a futball egészére terjed ki: mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a közelmúltban a korábban csak közönségesen Kasımpaşa Stadium néven ismert stadiont az isztambuli Kasımpaşa negyedében született elnökről nevezték el – aki korábban maga is játszott a helyi csapatban.

Kapu és porta

A magyar nyelvű sajtóban olyan híreket is olvashatott az ember a közelmúltban, melyek szerint Erdoğan elnök különös érdeklődést tanúsít II. Abdul Hamid uralkodása és személye iránt. II. Abdul Hamid szultán uralkodása (1876–1909) idején, 1876-ban kapott az Oszmán Birodalom először alkotmányt és parlamentet – igaz, a szultán utóbbit már 1878-ban feloszlatta, az alkotmányos berendezkedés pedig csupán papíron létezett akkor, amikor a szultán abszolút uralkodóként kormányozta birodalmát; ezt követően II. Abdul Hamid az ifjútörökök nyomására csupán 1908-ban helyezte ismét hatályba az alkotmányt. A szultán uralkodásának idején zajlott le a berlini kongresszus is 1878-ban, mely számos terület végleges elszakadását eredményezte a birodalomtól, de II. Abdul Hamid uralkodásának idején következett be Bosznia-Hercegovina Osztrák–Magyar Monarchia általi okkupációja, majd annexiója is. A szultán uralkodása idején igen keményen lépett fel az örmény nacionalizmussal szemben is.

Az egyes szavak és kifejezések jelentését árgus szemekkel vigyázó szigorú nyelvőrként azonban II. Abdul Hamid szultán sokkal messzebb ment kései utódánál, Erdoğan elnöknél: nem csupán a focival kapcsolatos egyes szavak jelentésében látott kivetnivalót, de magát a futballt is betiltotta.

A Sporthírlap 1924. január 12-i számában „Az FTC-nek a török bajnok felett aratott győzelméről” című cikkében a konstantinápolyi tudósító – Klement Sándor – arról számol be, hogy miután a Galatasaray múzeumában megtekintette az FTC és a Galatasaray 1912-es mérkőzéséről készült fotókat, hosszasan elbeszélget a helyiekkel a török sport és labdarúgás történetéről. Így ír:

A cikk folytatása >>>

Nyelv és Tudomány