Ankara nem zárja ki a támadás lehetőségét Görögország ellen

– Nem lesz háború, ugyanakkor erődemonstráció annál inkább, mert jövő nyáron választások lesznek mindkét országban – nyilatkozta lapunknak Törökország és Görögország szembenállásáról Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa. Az évtizedek óta fennálló konfliktus legújabb fejezeteként Ankara kilátásba helyezte egy támadás lehetőségét is Görögország ellen.
Egy esetleges támadással fenyegette meg a napokban Törökország Görögországot, amiért szomszédja állítólag a demilitarizált égei-tengeri szigetek felfegyverzésébe kezdett. Ankara indoklása szerint ezek a területek az 1923-as lausanne-i és az 1947-es párizsi békeszerződések értelmében éppen azzal a feltétellel kerültek Görögországhoz, hogy Athén nem fog semmilyen katonai tevékenységet folytatni rajtuk.

Ha eljön az ideje, megtesszük, amit kell. Ahogyan mondani szoktuk: lehet, hogy egy éjszaka hirtelen megjelenünk – közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki szerint Görögország megszállta az égei-tengeri szigeteket.

A szíriai és iraki kurdok ellen pedig Ankara már többször beváltotta ígéretét, miszerint az éjszaka leple alatt fognak támadni.

– Azt mondanánk Görögországnak: ne felejtse el Izmirt – folytatta Erdogan arra utalva, hogy 1922-ben a török erők vereséget mértek a görög csapatokra a nyugat-törökországi városban. – Nézzék csak meg a történelmet. Ha Athén most tovább megy, komoly árat fizet – tette hozzá a 68 éves államfő. Athén sem késlekedett a válasszal, a görög külügyminisztérium úgy reagált: tájékoztatni fogják szövetségeseiket és partnereiket a provokatív állításokról, hogy mindenki számára világos legyen, ki robbantja fel a dinamitot.

Mindét ország NATO-szövetséges, ez alapvetően korlátozza, hogy kialakuljon egy valós fegyveres konfliktus, háború a két ország között – magyarázta Egeresi Zoltán. A Törökország-szakértő elmondta: a két állam ugyanannak a szövetségi rendszernek a tagja, és az Egyesült Államok, valamint más szövetségesek sem néznék jó szemmel a konfliktus ilyen szintű eszkalációját.

– Ugyanakkor amit most hallottunk, az mindkét részről a mindennapos párbeszéd, nyilatkozatháború része marad. A törökök – és a görögök ugyanúgy – hol ezt, hol azt fogják nehezményezni. A narratíva, hogy a másik fél megszegi a nemzetközi szerződéseket, ugyanúgy megjelenik majd a helyi sajtóban, és beszivárog hozzánk is – fejtette ki Egeresi Zoltán.

Folytatás

Forrás: magyarnemzet.hu