Amikor Európa muszlim kontinens lesz: valós félelem?

Miközben mindennap újabb hullámot vet a menekültügy, egy lényeges kérdésről alig beszélünk. Mitől tartunk inkább? A menekültektől vagy az iszlám vallástól? Mit gondolnak erről civil emberek, egy szociológus és a Magyarországi Muszlimok Egyházának egyik tagja?

Sokkoló képek, egymásra mutogató politikusok, tanácstalanság. Úgy tűnik, a jelenlegi menekültáradat olyan új jelenség, amivel nemhogy Magyarország, de Európa sem tud mit kezdeni. És nemcsak a hivatalos álláspontok különböznek ebben a kérdésben, de maga a magyar társadalom is megosztott. A vélemények a végletek között mozognak. A teljes elutasítástól a befogadásig.

Együtt érzünk, de..?

„Nehezen tudnának beilleszkedni a többségi társadalomba” – mondja László, aki szerint a menekültáradat önmagában is probléma, és ezt csak tetézi, hogy a menekültek vallása és kultúrája teljesen más.

András londoni munkája során egy közegben élt és dolgozott muszlim vallásúakkal. „Kultúrájukból és társadalmukból fakadóan természetes számukra, hogy egy európai ember számára koszban és a szemétben élnek. Vérmérsékletük és hagyományaik miatt a különböző iszlám irányzatok nézetkülönbségeit is gyakran véres módon próbálják kezelni. Vajon hogyan állnának hozzá a keresztény valláshoz és értékrendhez? A muszlim menekültekkel terroristák is érkezhetnek. Mi pedig nem szeretnénk olyan helyen élni, ahol bármikor robbanthatnak.”

„Együtt érzek a muszlim menekültekkel, és szívesen segítek rajtuk, ha tudok, mindaddig, amíg egyénekről, emberi sorsokról van szó. De ha belegondolok, hogy a lakótelepünket özönlené el több ezer muszlim menekült, akiknek sem a kultúráját, sem a vallását nem ismerjük, és ezért kislányomat sem merném levinni a játszótérre, már nem lennék ennyire támogató” – érvel Kata, aki azt is hangsúlyozza, hogy annak egyébként nehéz véleményt alkotnia, aki csak a médiából értesül az eseményekről, ahol lehetetlenség igazán objektíven tájékozódni. Ugyanakkor azt is bevallja, tart az iszlám vallástól.

„A fő probléma az, hogy az iszlám a mi kultúránktól eléggé távol áll. Ismeretlen, emiatt ijesztő is sokak számára. Főleg azért, mert a legtöbb közelmúltban lezajlott terrorcselekedetet összefüggésbe hozták az iszlámmal. És azt gondolom, hogy az ismeretlen mindig ijesztő.”

Ágnes és Olga ezzel szemben inkább azt emelik ki, hogy a muszlimok ugyanolyan emberek, mint mi. Vannak köztük jók és rosszak. „Egyik rokonom férje vallásos muszlim – meséli Olga. – Építésznek tanult Magyarországon. Aztán a 90-es években magyar feleségével és két kislányával Kairóba költözött, miután nálunk az utcán szélsőségesek megverték. Egyébként attól, hogy vallásosak, a család normális polgári életet él. A két kislány úszó, élsportoló, és az egyik kislány szülinapjára a Volt Fesztiválra kapott jegyet. Vagyis a vallásosság is sokféle. A muszlimok között is vannak másként gondolkodók, ahogy két keresztény is különbözik.” Ágnes ugyanakkor hozzáteszi, az elzárkózás és főleg a gyűlöletkeltés veszélyes dolog. Nem megoldás a problémára. Szerintük a muszlimok addig nem jelentenek ránk veszélyt, amíg hajlandóak integrálódni, és nem próbálják meg akár erőszakosan is átalakítani az európai értékrendet. „Rossz egy olyan országban élni, ahol nem érték a különbözőség” – zárja le végül gondolatmenetét Olga.

Az iszlám mindig is jelen volt

„Az iszlám mindig is jelen volt Magyarországon, még akkor is, ha erről sokan nem tudnak” – vallja Czink Ibolya Beatrix, a Magyarországi Muszlimok Egyházának tagja. Elmondása szerint a hazai muszlim közösségek is ugyanazokat az erkölcsi normákat követik, mint bármely más magyarországi vallási közösség tagjai. Magyarországért és Magyarország védelmében is sokat tettek, tesznek.

„Férjemmel többször szerveztünk más vallású barátainkkal összejöveteleket, ahol az erkölcsről, a valódi értékekről beszélgettünk. Az emberek nagy része megdöbbenne azon, mennyire egybevág egy muszlim, egy keresztény, egy zsidó vagy akár egy buddhista értékrendje” – meséli a muszlim vallású magyar festőnő.

A beszélgetés során a Korán tanításaira hivatkozva többször hangsúlyozza, az iszlám tiszteli az életet, és nem ír elő elkülönülést más vallásokkal, más népekkel szemben. Mivel az egyik legfontosabb pillére az adakozás a rászorulók részére, igyekeznek minden segítséget megadni a menekülteknek. De a muszlim szervezetek nem csupán a menekültkrízis idején lépnek fel segítőként, a rászoruló magyar családoknak is rendszeresen küldenek adományokat, és a vörösiszap-katasztrófa után is a segítők között voltak.

A muszlim menekültekkel kapcsolatban meg van győződve arról, hogy a szélsőségeseket nem közöttük kell keresni, hanem azok között, akik elől menekülnek. Mert a menekülők abban a reményben érkeznek Európába, hogy békében és nyugalomban nevelhetik fel gyermekeiket. Arra a felvetésre ugyanakkor, hogy Magyarországon kell-e tartanunk az iszlámtól, Czink Ibolya Beatrix a szunnita-siíta ellentétet hozza fel példaként.

A cikk folytatása>>>

nlcafe.hu