A törökországi szefárd zsidók egykoron virágzó közösségének nyelve, a ladino a mai Törökország területén egyre inkább eltűnőben van. Ladino nyelven több sajtótermék is megjelent az Oszmán Birodalom idején, de ma vajon milyen lehetőségei vannak a nyelvnek a fennmaradásra, ha mindössze egyetlen havilap jelenik meg e nyelven? Van-e a ladinónak jövője a mai Törökországban vagy akár azon kívül?
Kuando muncho eskurese es para amaneser – tartja az optimizmust sugárzó szefárd közmondás, melyet talán úgy lehetne visszaadni: amikor erősen sötétedik, közel a hajnal.
Az Oszmán-török Szefárd Kulturális Kutatóközpont nevű szervezet tíz évvel ezelőtt vállalkozott arra a nemes feladatra, hogy a szefárd zsidók nyelvén, az elmúlt évtizedekben egyre inkább a kihalás felé sodródó ladino nyelven havilapot indítson. A 10 évvel ezelőtt, először 2005 tavaszán megjelent lap címében is szimbolikus: az El Amaneser (A Hajnal) című újság jelenleg az egyetlen ladino nyelvű havilap a világon, melynek célja a ladino nyelv megőrzése és fenntartása.
Ladino sajtó egykor és ma
Az 1492-ben az akkor a Katolikus Királyok uralma alatt egyesített Spanyolországból kiűzött és a Mediterráneum főként keleti részén, az egykori Oszmán Birodalom területén új otthonra lelt szefárd zsidók nyelve, a ladino évszázadokon át sikerrel maradt fenn.
Amikor az Oszmán Birodalomban a 19. században kezdett elterjedni a nyomtatott sajtó, a ladino nyelven megjelenő sajtótermékek száma messze felülmúlta a más nyelvi kisebbségek nyelvein megjelenő lapok számát, állítja Eliezer Papo, a Ben Gurion Egyetem balkáni zsidó történelemmel foglalkozó kutatója. Állítása szerint ekkoriban 8-9 ladino nyelvű kiadvány is létezett.
Napjainkban azonban Törökországban (és minden bizonnyal azon kívül is) nagyon kevesen vannak, akik ladino nyelvű újságból értesülnek először valamilyen hírről. Ennek legfőbb oka pedig az, hogy a ladino nyelven értők száma az elmúlt időszakban drámaian csökkent: a szefárd családokban a ladino legjobb esetben is csupán az egyik a beszélt nyelvek közül.
nyest.hu