![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
A török szultán érkezett Pest-Budára 1867 nyarán. Az egynapos látogatás alkalmából a pestiek népünnepélyt szerveztek, 72 ágyúlövéssel üdvözölték a vendéget. Abdul-Aziz pasa mindössze pár órát tartózkodott itt, járt a Várban a királyi palotában, és a programjába egy pesti sétakocsikázás is belefért, majd ugyanúgy, ahogy érkezett, hajón elutazott.
A török szultánok magyarországi vagy esetlegesen budai látogatása a XVI–XVIII. században általában nem jelentett jót (bár a XVII. századi háborúk alatt, ha jött is magyar területre török uralkodó, Budára már nem látogatott el), háborút, foglalásokat jelentett. A legismertebb ilyen látogatás – ami hivatalosan nem hódításnak indult – 1541-ben történt, amikor is a török szultán diplomáciai látogatása alatt a kíséretében lévő, „városnézésre” induló török katonák elfoglalták a várost.
Azonban 326 évvel később egy másik szultánt Buda és Pest lakossága ünnepelve fogadott. Abdul-Aziz szultán ugyanis 1867-ben Nyugat-Európába látogatott, elsősorban Londonba és Párizsba, ahonnan nem a tengeren, hanem a kontinenst átszelve utazott haza, Bécset és Pest-Budát is útba ejtve.
Törökország ebben az időben változóban volt, történtek kísérletek a polgári átalakulásra, de Miklós orosz cár nem minden alap nélkül nevezte a még mindig hatalmas birodalmat „Európa beteg emberének”. Sok nagyhatalom ácsingózott a török fennhatóság alatt álló területekre vagy legalább egyes területek felett jelentősebb gazdasági befolyásra, hiszen ekkor még a birodalom része volt például Bulgária, Bosznia vagy a teljes Közel-Kelet.
A szultán európai körútja merőben diplomáciai volt, kapcsolatokat, szövetségeket épített a török uralkodó az európai fővárosokban. Azonban az út sikere kétséges volt, ugyanis a szultán költekezőhajlama miatt az utazás alatti kiadásai kissé megrendítették a török költségvetést. Érdekes azonban, hogy a korabeli hazai lapok a szultánt mértékletes embernek mutatták be, persze a politikai PR már akkor sem volt ismeretlen.
Forrás: pestbuda.hu