Álom a Paradicsomból

Eflatun miniatúrafestő a XVII. századi Isztambulban él. Egy nap erőszakkal elviszik a nagyvezér palotájába. Ott megtudja, hogy az egyik ottomán herceget, Danyalt, aki felkelést szított, letartóztatták egy messzi országban és nemsokára kivégzik.

Eflatun azt a parancsot kapja, hogy fessen nyugati stílusban egy portrét a lázadó hercegről, így segítve a hatóságokat a személyazonosság megállapításában. A parancs elhangzása után Eflatun fáradtságos útra indul Anatóliába. Az úton találkozik egy Leyla nevű lánnyal. Együtt egy testet-lelket megindító kaland közepén találják magukat.

Az Álom a Paradicsomból (Cenneti Beklerken) török-magyar közös gyártású film.

Bemutató dátuma: 2007. május 24.

Dervis Zaimagaoglu, azaz Dervis Zaim (Az elefántok és a fű) filmkészítő nagyon jól tudja, hogyan szól bele a mindenkori hatalom az emberek életébe. Hiszen Ciprus szigetének – a törökök megszállta – északi fertályán született. Új alkotásában, a magyar koprodukcióban (partner: Tivoli Film) készült Álom a Paradicsomból című drámában a históriás időkbe helyezi ezt a kapcsolatot, de nyilvánvalóan a mának szól, a mának üzen.

A XVII. századi Isztambulban járunk, a lassan halódó Oszmán Birodalom szívében (ugyebár, az 1699-es karlócai békével Magyarország felszabadul a hódoltság alól stb.). „Bizánci” egy kor, amikor már csak formáját, külsőségeit tekintve hatékony, tartalmát illetően nem a hatalom.

Itt szorgoskodik Eflatun, a miniatúrafestő (Serhat Tutumleur), akit egy napon erőszakkal a nagyvezér palotájába visznek. A főúr azt parancsolja neki, hogy fessen arcképet Danyalról, a kivégzésére váró hercegről, aki egy távoli országban felkelést szított, és rajta vesztett. A piktor – mit tehet mást – útnak indul Anatólia felé, tudván, hogy jelentős fáradtságok várnak és nagy veszélyek leselkednek rá. Ám aki valójában keresztezi (kötelező) vándorútját, egy leány, Levla (Melisa Sözen), akivel közös testi és lelki „kalandja” megváltoztatja az életét.

Gulya István / PORT.hu kritikáját itt olvashatják tovább