Ali pasa, a rettegett zsarnok, aki romantikus írókat ihletett meg

A XIX. század elején az Oszmán Birodalom egy véres polgárháborúban megrendült. Ali Tepeleni pasa elérkezettnek látta az időt, hogy deklarálja függetlenségét a birodalomtól, cselszövéseit azonban leleplezték. Hiába tűnt ki kortársai közül diplomáciai és politikai tehetségével, 200 évvel ezelőtt merénylet áldozata lett.

Ki volt ez a véreskezű zsarnok, akit a Balkánon a mai napig hősként tisztelnek, és alakja többek közt George Byron, Alexandre Dumas és Jókai Mór írói fantáziáját is megragadta? A nálunk kevésbé ismert történelmi személyiségről Hahner Péterrel, a Rubicon Intézet főigazgatójával beszélgettünk.

Ki volt Ali Tepeleni pasa? Miért jelentős a szerepe a világtörténelemben?

Ali pasa 1740 és 1750 között született az albániai Tepelena városka közelében, egy helyi előkelőség családjában. Apja, Veli bég megölése után állítólag csak hat drahmát örökölt, és egy puskát, de anyja, Hanka (vagy Khamkó) támogatásával maga köré gyűjtötte apja követőit, és afféle banditavezérként különböző pasák (oszmán tartományi kormányzók) szolgálatába állt. Sikerült feleségül vennie Káplán pasa lányát, Um-Gulszumot, majd apósát kivégeztette, de egyelőre a szandzsákját (tartományát) nem tudta megszerezni. A banditákkal és a helyi hatalmasságokkal vívott, kegyetlen harcok és intrikák után a szultán 1787-ben a négy szandzsákból álló Janina (ma: Joánina) vilajet (körzet) pasájává nevezte ki.

KÖZPONTJÁT, JANINA VÁROST FONTOS GAZDASÁGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONTTÁ FEJLESZTETTE, S BÁR ELISMERTE A SZULTÁN FENNHATÓSÁGÁT, 1790-RE A BALKÁN EGYIK LEGERŐSEBB, RETTEGETT HATALMASSÁGA LETT.

A helyi adók egy részét megtartotta magának, s állítólag képes volt 50 000 fegyveres mozgósítására.

Az 1787-től 1792-ig tartó orosz–osztrák–török háború után az Oszmán Birodalom válságba került. III. Szelim szultán uralkodása idején (1789–1807) nizám-i dzsedíd („új szervezet”) néven katonai, diplomáciai és kincstári reformokat vezettek be, az új intézmények és hadseregek számára azonban nem sikerült megfelelő pénzügyi alapokat teremteni. A franciák előbb a Jón-szigeteket (1797), majd Bonaparte vezetésével Egyiptomot szállták meg (1798), az arábiai vahhábita nevű, szunnita puritánok 1803-ban Mekkát és Medinát is elfoglalták. 1804-ben szerb felkelés tört ki, a reformokat ellenző janicsárok pedig 1807-ben polgárháborút robbantottak ki. Néhány évig úgy tűnt, az Oszmán Birodalom fel fog bomlani. A tartományi kormányzók hatalma mindenhol megnőtt. A hatalmi vákuumot Egyiptomban Mohamed Ali, a bulgáriai Vidinben Oszmán Pazvanoglu, Janinában pedig Ali Tepeleni töltötte ki, s immár független fejedelemként kormányzott.

MINDEN KÜLPOLITIKAI FORDULATOT ARRA HASZNÁLT KI, HOGY MEGNÖVELJE AZ ELLENŐRZÉSE ALATT ÁLLÓ TARTOMÁNYOKAT.

Hatalmát sikerült kiterjesztenie a mai Albánia és Észak-Macedónia déli részére, valamint a mai Görögország északi kétharmadára.

Ali pasa Jókai Mór 1854-ben született regényében, A janicsárok végnapjaiban is felbukkan. Mennyire ismerték a nagy író kortársai Ali Tepelenit? És mennyire ismerik őt napjainkban?

A romantika korában illett rokonszenvvel vagy legalábbis „nemes vadembereket” megillető elismeréssel tekinteni a keleti hírességekre. Bár szereplői egy része történelmi személyiség, Jókai regénye egy több szálon futó, Ezeregyéjszaka-szerű mesezuhatag tele jóslattal, varázslattal és vadromantikus fordulattal. Ali Tepeleni a regényben egy emberfelettien gonosz szörnyeteg, akit saját kedvenc rabnője árul el.

Folytatás

Forrás: index.hu