A törökök és a Habsburgok szemében is szálka volt, pusztulnia kellett

350 évvel ezelőtt, 1664. június 30-án Köprülü Ahmed nagyvezír elfoglalta, majd felrobbantotta a törökök és a Habsburgok szemében is szálkának számító Új-Zrínyivárat. De miért kellett pusztulnia a Mura parti erősségnek?

Zrínyi Miklós alakja körül összpontosulva a három, később négy részre szakadt, függetlenségét elvesztett ország és az elhúzódó végvári háborúságok szinte minden keserűsége tetten érhető. A „császári” vadkan okozta halálához hasonlóan összeesküvés-elméletek és legendák övezik az általa 1661-ben épített erősség, Új-Zrínyivár rövid történetét is.

Már az is jellemző, hogy sok helyen erős, modern várként hivatkoznak a Mura és a Dráva összefolyásánál, a mai Belezna község közelében fekvő erősségre, egyes későbbi ábrázolásokon egyenesen hatalmas falakkal övezett, fényes palotával rendelkező erődítményként mutatják be. Ezzel szemben egy szerény palánkvár volt, amely főként fából épülhetett, bizonyítja ezt az is, hogy pusztulása után még azonosítható romjai is alig maradtak, a régészek évtizedes munkája kellett egykori helyének beazonosításához.

Részletek

2014-07-01