Amikor megláttam, hogy Pozsonyból mindössze 13 000 Ft-ért ki lehet jutni Törökország délnyugati csücskébe, nem is volt kérdés, hogy utazunk. Szerencsére az olcsó jegy októberre szólt, aminél keresve se lehetett volna jobb időpontot találni. Az egykori Lükiába indultunk tehát, amely mesébe illő partvidékeiről és a görögöket is megelőző, ókori romvárosairól ismert.
Teknősök városa
Gépünk az Égei- és a Földközi-tenger találkozási pontjánál fekvő kisvárosban, Dalamanban szállt le. Dönthettünk volna úgy is, hogy Izmir felé megyünk tovább, és az Égei-tenger partvidékét fedezzük fel, de minket most Antalya vonzott. Nem bántuk meg, a fák roskadoztak a gránátalmától, a nap és a víz hőfoka pedig tökéletes volt. Mivel a minden fontosabb helyen megtalálható kisbuszok (dolmuşok) sűrűn járnak, és kérésre bárhol megállnak, mindenhova tömegközlekedéssel mentünk.
Rögtön egy dalyani kitérővel kezdtünk. A kisváros mellett kanyarog a szabályozatlan, nádassal szegélyezett Dalyan Boğazı folyócska. Ilyen lehetett a Hortobágy mocsárvilága is, persze sziklák és tenger nélkül. Bár egy helyi lakos azt javasolta, a főutca végén béreljünk csónakot, türelmetlenek voltunk, és a központi kikötőben ütöttük nyélbe a dolgot fejenként 6500 forintért.
Folytatás >>>
Forrás: origo.hu